Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

embere. A német megszállás után Da­chauba deportálják. SZÉP LÁSZLÓ, köztisztviselő. Az 1930-as évek végén -1940-es évek elején minisz­teri osztályfőnök, a miniszterelnökség el­nöki osztályának vezetője. SZERB ANTAL (1901-1945), író, irodalom­történész, egyetemi magántanár. 1945. január 27-én Balfon munkaszolgálatos­ként hal meg. SZOMBATHELYI FERENC (1887-1946), hon­védtiszt, vezérezredes. 1941. szeptember 6- 1944. április 19. a honvéd vezérkar főnöke. A népbíróság háborús bűnösként előbb 10 évi, majd életfogytiglani fegy­házra ítéli, majd a fegyverszüneti egyez­mény alapján kiadják Jugoszláviának, ahol halálra ítélik és kivégzik. 1994-ben rehabilitálják. SZÖGI GÉZA (1902-?), ügyvéd, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képvise­lő, a Szálasi-kormány miniszterelnökségi államtitkára. A népbíróság háborús bű­nösként életfogytiglani kényszermunkára ítéli, a NOT a büntetést 10 évi fegyházra enyhíti. SZÖLLŐSI JENŐ (1893-1946), gyógyszerész, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlé­si képviselő, 1944. október 16.-1945. március 28. a Szálasi-kormányban mi­niszterelnök-helyettes. A népbíróság há­borús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. SZTÓJAY DÖME (1883-1946), honvédtiszt, altábornagy, diplomata. Nyugállomány­ba vonulása után 1935. december 10­1944. március 19. berlini követ, szorgal­mazza a német politikához való igazo­dást, 1944. március 22.-augusztus 29. miniszterelnök és külügyminiszter. A népbíróság háborús bűnösként halálra íté­li, kivégzik. SZTRANYAVSZKY SÁNDOR (1882-1942), köztisztviselő, politikus. 1926-1931 bel­ügyminisztériumi államtitkár, 1932­1935 a Nemzeti Egység Pártja elnevezésű kormánypárt elnöke, 1935-1938 a képvi­selőház elnöke, 1938. május 14.-novem­ber 15. földművelésügyi miniszter. SZURIC, JAKOV ZAHAROVICS, szovjet diplo­mata. 1934-től berlini, 1937-1940 pári­zsi, 1945 után Rio de Janeiró-i nagykövet. TABY ÁRPÁD (1896-?), testőrtiszt, politikus. Az 1930-as évek közepén rokonszenve­zik Szálasi mozgalmával, de később el­válnak útjaik, a testőrőrnagy nyugállo­mányba vonulása után politikai pályára lép, 1939-1945 kormánypárti parlamenti képviselő. TASNÁDI NAGY ANDRÁS, 1882-1956), jo­gász, köztisztviselő. 1938-1939 igazság­ügy-miniszter, 1939-1945 kormánypárti képviselő, az országgyűlés képviselőhá­zának elnöke, tisztségét a Szálasi-kor­mány idején is megtartja. A népbíróság háborús bűnösként fegyházbüntetésre ítéli. TAUFFER GÁBOR (1884-?), ügyvéd, politi­kus. 1931-1935 keresztény ellenzéki or­szággyűlési képviselő, 1939-1940 a Ke­resztény Nemzetiszocialista Front, majd 1940-től a Nyilaskeresztes Párt képvise­lője. TELEKI MIHÁLY GRÓF (1896-1991), föld­birtokos politikus. 1935-1945 kormány­párti országgyűlési képviselő, a Magyar Elet Pártja jobbszárnyához tartozik, 1938. november 15.-1940. december 30. földmüvelésügyi miniszter, a német meg­szállás után a MÉP elnöke. 1945-től emigrációban él. TELEKI PÁL GRÓF (1879-1941), földrajztu­dós, politikus. A kormányzó legszűkebb bizalmi köréhez tartozik, az Imrédy-kor­mányban vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, 1939. február 16.-1941. április 3. kormányfő, miniszterelnökségéhez fűző­dik Kárpátalja visszacsatolása, a második bécsi döntés, valamint a második zsidó­törvény, 1939 szeptemberében távol tart­ja az országot a kirobbanó második világ­háborútól, 1941 áprilisában semlegességi

Next

/
Thumbnails
Contents