Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

embere. A német megszállás után Dachauba deportálják. SZÉP LÁSZLÓ, köztisztviselő. Az 1930-as évek végén -1940-es évek elején miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség elnöki osztályának vezetője. SZERB ANTAL (1901-1945), író, irodalomtörténész, egyetemi magántanár. 1945. január 27-én Balfon munkaszolgálatosként hal meg. SZOMBATHELYI FERENC (1887-1946), honvédtiszt, vezérezredes. 1941. szeptember 6- 1944. április 19. a honvéd vezérkar főnöke. A népbíróság háborús bűnösként előbb 10 évi, majd életfogytiglani fegyházra ítéli, majd a fegyverszüneti egyezmény alapján kiadják Jugoszláviának, ahol halálra ítélik és kivégzik. 1994-ben rehabilitálják. SZÖGI GÉZA (1902-?), ügyvéd, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képviselő, a Szálasi-kormány miniszterelnökségi államtitkára. A népbíróság háborús bűnösként életfogytiglani kényszermunkára ítéli, a NOT a büntetést 10 évi fegyházra enyhíti. SZÖLLŐSI JENŐ (1893-1946), gyógyszerész, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képviselő, 1944. október 16.-1945. március 28. a Szálasi-kormányban miniszterelnök-helyettes. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. SZTÓJAY DÖME (1883-1946), honvédtiszt, altábornagy, diplomata. Nyugállományba vonulása után 1935. december 101944. március 19. berlini követ, szorgalmazza a német politikához való igazodást, 1944. március 22.-augusztus 29. miniszterelnök és külügyminiszter. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. SZTRANYAVSZKY SÁNDOR (1882-1942), köztisztviselő, politikus. 1926-1931 belügyminisztériumi államtitkár, 19321935 a Nemzeti Egység Pártja elnevezésű kormánypárt elnöke, 1935-1938 a képviselőház elnöke, 1938. május 14.-november 15. földművelésügyi miniszter. SZURIC, JAKOV ZAHAROVICS, szovjet diplomata. 1934-től berlini, 1937-1940 párizsi, 1945 után Rio de Janeiró-i nagykövet. TABY ÁRPÁD (1896-?), testőrtiszt, politikus. Az 1930-as évek közepén rokonszenvezik Szálasi mozgalmával, de később elválnak útjaik, a testőrőrnagy nyugállományba vonulása után politikai pályára lép, 1939-1945 kormánypárti parlamenti képviselő. TASNÁDI NAGY ANDRÁS, 1882-1956), jogász, köztisztviselő. 1938-1939 igazságügy-miniszter, 1939-1945 kormánypárti képviselő, az országgyűlés képviselőházának elnöke, tisztségét a Szálasi-kormány idején is megtartja. A népbíróság háborús bűnösként fegyházbüntetésre ítéli. TAUFFER GÁBOR (1884-?), ügyvéd, politikus. 1931-1935 keresztény ellenzéki országgyűlési képviselő, 1939-1940 a Keresztény Nemzetiszocialista Front, majd 1940-től a Nyilaskeresztes Párt képviselője. TELEKI MIHÁLY GRÓF (1896-1991), földbirtokos politikus. 1935-1945 kormánypárti országgyűlési képviselő, a Magyar Elet Pártja jobbszárnyához tartozik, 1938. november 15.-1940. december 30. földmüvelésügyi miniszter, a német megszállás után a MÉP elnöke. 1945-től emigrációban él. TELEKI PÁL GRÓF (1879-1941), földrajztudós, politikus. A kormányzó legszűkebb bizalmi köréhez tartozik, az Imrédy-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1939. február 16.-1941. április 3. kormányfő, miniszterelnökségéhez fűződik Kárpátalja visszacsatolása, a második bécsi döntés, valamint a második zsidótörvény, 1939 szeptemberében távol tartja az országot a kirobbanó második világháborútól, 1941 áprilisában semlegességi