Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

politikájának összeomlását látja a kormányzó döntésében, amely szerint Magyarország részt vesz a Jugoszlávia elleni háborúban. Mivel nem tudta megakadályozni az újabb nemzeti katasztrófához vezető lépést, öngyilkosságot követ el. TELESZKY JÁNOS (1868-1939), pénzügyi szakember. 1912-1917 pénzügyminiszter, felsőházi tag. TILDY ZOLTÁN (1889-1961), református lelkész, politikus. 1930-ban részt vesz a Független Kisgazdapárt megalakításában, 1936-1944 országgyűlési képviselő, 1940-től a párt ügyvezető elnöke, 1944- ben csatlakozik a Magyar Fronthoz, 1945- től országos pártvezér, miniszterelnök, 1946. február 1.-1948. augusztus 5. köztársasági elnök. TÍMÁR ISTVÁN (1913-1991), rendőrezredes, jogász, 1944-1948 a budapesti politikai rendőrségen szolgál, 1947 decemberétől Péter Gábor helyettese. TISO, JOZEF (1887-1947), római katolikus pap, politikus. 1939-1944 a német védnökség alatt álló szlovák bábállam elnöke. 1947-ben a csehszlovák népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. DR. TÖREKY GÉZA (1873-1961), jogász. 1926-1934 a Budapesti Büntető Törvényszék elnöke, 1934-1937 a Kúria másodelnöke, 1937-1944 a Kúria elnöke, 1935-1945 a felsőház tagja. 1945 után emigrációban él. TŐREY-TAUBINGER ZOLTÁN, az 1930-as évek végén és az 1940-es évek első felében a Magyar Távirati Iroda érdekkörébe tartozó Magyar Filmiroda Rt. ügyvezető igazgatója, a cég készíti a magyar heti híradókat. TÖRÖK SÁNDOR (1904-1985), író, újságíró. 1944 nyarán a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetségének elnöke. TŐRY GUSZTÁV (1857-1925), jogász. 19201925 a Kúria elnöke. TURVÖLGYI ALBERT, köztisztviselő. Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek első felében miniszteri osztályfőnök, a pénzügyminisztérium szeszegyedárusági főosztályának vezetője. TYLER, ROYALL (1884-1953), amerikai pénzügyi szakember. A Népszövetség tanácsadója a magyar kormánynál, a második világháború idején a berni amerikai követség beosztottja. ÚJSZÁSZY ISTVÁN (1894-1947?), honvédtiszt, vezérőrnagy. 1939-1942 a vezérkari főnökség 2. (hírszerző és kémelhárító) osztályának vezetője, 1942. július 11944. március 28. az Államvédelmi Központ vezetője. Német, majd szovjet fogságba kerül, halálának ideje és körülményei tisztázatlanok. ULAIN FERENC (1881-?), ügyvéd, publicista, politikus. Gömbös Gyula bizalmas híve, 1922-től több ciklusban nemzet-, ill. országgyűlési képviselő, 1923-1928 a fajvédő párt tagja. ULLE1N-REVICZKY ANTAL (1894-1955), diplomata. 1923-1938 külképviseleti beosztásokban működik, 1938-1943 a külügyminisztérium sajtó- és propagandaosztályának vezetője, a háborús sajtóirányítás egyik legfontosabb személyisége, 1943-1944. március 19. stockholmi követ, közvetíti a Kállay-kormány béketapogatózásait az angol-amerikai szövetségesek felé. 1945 után emigrációban él. VÁJNA ERNŐ (1913-1945), közlekedési tisztviselő. 1938-tól a nyilaspárt tagja, majd a párt központi gazdasági hivatalában vezető beosztásban dolgozik, 1944 decemberétől a miniszterelnökség nyilas pártmegbízottja, 1945 január elejétől Budapest védelmének pártmegbízottja. A budai Vár ostrománál életét veszti. VÁJNA GÁBOR (1891-1946), katonatiszt, politikus. 1939-1945 nyilas országgyűlési képviselő, a párt vezető funkcionáriusa, Szálasi Ferenc közvetlen munkatársa, 1944. október 16.-1945. március 28. belügyminiszter. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik.