Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

következetesen szembeszegül a fajvédő, majd a nyilas és nemzetiszocialista áramlatokkal, tiltakozik a németbarát külpolitika és a zsidóság jogfosztása ellen. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, Mauthausenbe deportálják. RATHENAU, WALTHER (1867-1922), német gazdasági szakember, politikus. 1922. február-június külügyminiszter. Az Organisation Consul nevü jobboldali radikális-antiszemita szervezet tagjai gyilkos merényletet követnek el ellene. RÁTZ ERZSÉBET, publicista, szélsőjobboldali lapok munkatársa, Rátz Jenő leánya. RÁTZ JENŐ (1882-1952), honvédtiszt, gyalogsági tábornok, politikus. 1936-1938 a honvéd vezérkar főnöke, 1938. május 14.-november 15. honvédelmi miniszter, 1940-től az Imrédy-párt pártvezető helyettese, 1944. március 22.—július 19. a Sztójay-kormány tárca nélküli minisztere. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, a köztársasági elnök az ítéletet kegyelemből életfogytiglani fegyházra változtatja. RÁTZ KÁLMÁN (1888-1951), honvédtiszt, politikus, publicista. 1935-1938 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1938-1941 a nyilaskeresztes párt tagja és képviselője, kísérletet tesz egy Szálasiellenes Független Magyar Szocialista Párt szervezésére. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, Mauthausenbe deportálják, innen kiszabadul és az év szeptemberében hazatér. 1944 október elején - orosz történeti ismeretei alapján - a neve szóba kerül a Moszkvába készülő fegyverszüneti delegáció összeállításánál. 1948-tól emigrációban él. RAVASZ LÁSZLÓ (1882-1975), református lelkész. 1921-1948 a dunamelléki egyházkerület püspöke, 1927-1944 a felsőház tagja, 1936-tól a református Egyetemes Zsinat és Konvent püspök-elnöke. Megszavazza az első és második zsidótörvényt, de 1944 áprilisában, a főpapok közül elsőként, szót emel a zsidóság deportálása ellen. REMÉNYI-SCHNELLER LAJOS (1892-1946), pénzügyi szakember, politikus. 19351945 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1938-1945 valamennyi kormány pénzügyminisztere, a németek egyik legfontosabb bizalmi embere, akinek döntő szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság betagolódik a német hadigazdaságba. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. DR. RESOVSZKY SÁNDOR (1889-?), jogász, ügyvéd. 1945 áprilisától népügyész, a népügyészség helyettes vezetője, az Imrédy-perben a vádirat egyik benyújtója. RIBBENTROP, JOACHIM VON (1893-1946), német diplomata, politikus. 1938-1945 birodalmi külügyminiszter, Hitler egyik külpolitikai tanácsadója. A német háborús főbűnösök nürnbergi perében a Nemzetközi Katonai Törvényszék halálra ítéli, kivégzik. RIES ISTVÁN (1885-1950), jogász, ügyvéd, politikus. Tagja a szociáldemokrata pártnak és 1939-1948 között a pártvezetőségnek, 1945. július 27.-1950. július 7. igazságügy-miniszter. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatják, a vizsgálati fogságban tisztázatlan okból életét veszti. RUNCIMAN, WALTER SIR (Viscount Runciman of Doxford, 1870-1949), brit politikus. 1931-1937 kereskedelmi miniszter, 1938 augusztusától az angol kormány megbízásából tájékozódó küldetésben jár a Szudéta-vidéken, ajánlásainak fontos szerepe van abban, hogy a nyugati hatalmak elkerülhetetlennek ítélik a terület átengedését Németországnak. RUPERT REZSŐ ( 1880-1961 ), ügyvéd, politikus. 1920-1926, 1935-1944 nemzet-, ill. országgyűlési képviselő, szabadelvű pártok tagja, következetesen szembeszegül minden diktatórikus törekvéssel, beszédeiben, cikkeiben a szabadságjogokat védelmezi.