Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

IFJ. PvUPPRECHT OLIVÉR, virtsologi (1898-?), kiadótulajdonos, politikus. 1926-1944 a Magyarság Lapkiadó vezérigazgatója. A Magyarság c. reggeli politikai napilap 1938 májusáig Pethö Sándor főszerkesztő eszmei irányítása alatt legitimista, s így németellenes irányzatú, ezután Rupprecht az orgánumot a nyilasnemzetiszocialista mozgalmak rendelkezésére bocsátja. Az ügylet hátterében német pénzforrások állnak, a szerkesztőség az egyik legfontosabb magyarországi német hírközpont és pénzelosztó szerv. RUSZKAY JENŐ (1887-1946), honvédtiszt, tábornok. Politikai tevékenysége miatt kénytelen távozni a honvédség kötelékéből, a Nyilaskeresztes Párt, majd a Magyar Nemzetiszocialista Párt egyik vezetője, az SS Biztonsági Szolgálatának informátora, 1945-ben SS-Obergruppenflihrer és a Waffen-SS tábornoka. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. RUSZKICZAY-RÜDIGER IMRE (1889-1957), vezérezredes. 1943. február 1.-1944. október 15. a honvédelmi miniszter helyettese. A népbíróság háborús bűnösként 8 év fegyházbüntetésre ítéli, amelyet 3 évre szállítanak le. RYTI, RISTO (1889-1956), finn pénzügyi szakember, politikus. 1939-1940 miniszterelnök, 1940-1944 államelnök, a hitleri Németországgal való szövetség egyik legbefolyásosabb támogatója. 1946-ban háborús bűnösként 10 évi fegyházra ítélik. DR. SACHER RÓBERT, ügyvéd. A Polgári Demokrata Párt delegálja a Népbíróságok Országos Tanácsába. SALAZAR, ANTONIO DE OLIVEIRA (18891970), portugál pénzügyi szakember, politikus. 1932-1970 Portugália diktátora. SALY DEZSŐ (1892-?), újságíró. Az Alkotmány, majd a Nemzeti Újság c, a kereszténypárthoz közel álló napilapok szerkesztője, 1932-től az Új Nemzedék c. napilap főszerkesztője, a legitimista irányzat egyik vezető személyisége. SCHACHT, HJALMAR (1877-1970), német pénzügyi szakember, politikus. 19331938 a Birodalmi Bank elnöke és 1934-től gazdaságügyi miniszter. A német háborús főbünösök felett ítélkező Nemzetközi Katonai Törvényszék 1946-ban felmenti a háborús bűnösség vádja alól. SERÉDI JUSZTINIÁN (1884-1945), bencés szerzetes. 1927-1944 bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. SHVOY KÁLMÁN (1881-1971), honvédtiszt, altábornagy. Nyugdíjazása után 19351939 kormánypárti országgyűlési képviselő. SIGRAY ANTAL GRÓF (1879-1947), földbirtokos, politikus. A legitimista irányzat egyik vezetője, 1920-1939 keresztény ellenzéki nemzet-, ill. országgyűlési képviselő, 1942-től felsőházi tag, szembeszegül a németbarát külpolitikával és a zsidótörvényekkel. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, Mauthausenbe deportálják. SOMBOR-SCHWEINITZER JÓZSEF (18951950?), rendőrtiszt, főkapitány-helyettes. 1919-1944 között a politikai rendőrség vezető személyisége, a szélsőbal- és szélsőjobboldali szervezkedést egyaránt üldözi. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja és koncentrációs táborba deportálják. Kiszabadulása után Himler Márton magyar származású amerikai ezredes segítőtársa a magyar háborús bűnösök felkutatásában. DR. SÖMJÉN PÁL ( 1907-?), jogász. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt delegálja a Népbíróságok Országos Tanácsába. STOLPA JÓZSEF, köztisztviselő. A 1940-es évek első felében a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, a Magyar-Német Társaság társelnöke. SULYOK DEZSŐ (1897-1965), ügyvéd, politikus. 1935-1939 parlamenti képviselő, nyilasellenes felszólalásai közfigyelmet