Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

hadsereg parancsnoka. A népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítéli, kivégzik. 1993-ban rehabilitálják. JAROSS ANDOR (1896-1946), politikus. 1936-1938 a felvidéki magyarság szervezete, az Egyesült Magyar Párt elnöke, 1938- 1940 a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere, pártja 1940 elején beolvad a Magyar Elet Pártja elnevezésű kormánypártba, itt az Imrédy vezette szélsőjobboldali ellenzéki frakció tagja, 1940-1944 a Magyar Megújulás Pártja helyettes vezetője, 1944. március 22.-augusztus 7. belügyminiszter, 1944 december-1945 március a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének társelnöke. Háborús bűnösként a népbíróság halálra ítéli, kivégzik. JUDIK JÓZSEF, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. JUHÁSZ ANDOR ( 1864-1940), jogász. 19251934 a Kúria elnöke, felsőházi tag. JUNGERTH-ARNÓTHY MIHÁLY (18831957), diplomata. 1935-1939 moszkvai, 1939- 1944 szófiai követ, 1944. április 6.-október 15. a külügyminiszter állandó helyettese. Ismételten felhívja a kormány és az államfő figyelmét a zsidóság deportálása által kiváltott nemzetközi felháborodásra és tiltakozásra. JURCSEK BÉLA (1893-1945), agrárszakember, köztisztviselő, politikus. 1942-1944 államtitkári rangban a Közellátási Hivatal vezetője, 1944. március 22.-október 16. földművelésügyi- és közellátási tárca nélküli miniszter, 1944. október 16.-1945. március 28. közellátásügyi miniszter, a német politikai és gazdasági érdekek szolgálatában áll, nevéhez fűződik a háborús beszolgáltatási rendszer. 1945-ben öngyilkosságot követ el. KÁDÁR GYULA (1898-1982), honvédtiszt, vezérkari ezredes. 1943. augusztus 11944. április 15. a vezérkari főnökség 2. (kémelhárító és hírszerző) osztályának vezetője. DR. KÁLDI ISTVÁN, ügyvéd. Imrédy Béla hivatalból kirendelt védője. KALINYIN, MIHAIL IVANOVICS (18751946), szovjetorosz politikus. 1926-1946 a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, 1919-1946 mint az államfői testület elnöke, a Szovjetunió névleges államfője. KÁLLAY KRISTÓF (1916), köztisztviselő, Kállay Miklós miniszterelnök legidősebb fia. KÁLLAY MIKLÓS (1887-1967), földbirtokos, politikus. A kormányzó szűkebb környezetéhez tartozik, politikailag Bethlen István híve, 1937-1942 az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke, a felsőház tagja, 1942. március 9.-1944. március 22. miniszterelnök, 1943. július 24-ig külügyminiszter is, 1942 végétől kezdeményezi a béketapogatózásokat az angolszász nagyhatalmak felé. A német megszállás után a török követségre menekül, innen a nyilasuralom idején távozásra kényszerül, fogságba kerül, a dachaui koncentrációs táborba deportálják. A háború után előbb Olaszországban, majd az Egyesült Államokban él. KALTENBRUNNER, ERNST (1903-1946), osztrák jogász, politikus. SS-Obergruppenfűhrer, a rendőrség tábornoka, 19431945 a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője. A német háborús föbünösök nürnbergi perében a Nemzetközi Katonai Törvényszék halálra ítéli, kivégzik. KANT, IMMANUEL (1724-1804), német filozófus. Eszméi közvetett és közvetlen módon mindmáig befolyásolják a politikai és jogi gondolkodást. KÁNYA KÁLMÁN (1869-1945), diplomata. 1933-1938 külügyminiszter, lavírozni igyekszik a németbarát irányvonal és a nyugati hatalmakkal való kapcsolatok fenntartásának politikája között. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, a sopronkőhidai fegyházban raboskodik, súlyos betegen szabadul és röviddel az ostrom után elhalálozik.