Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

KÁROLYI GYULA GRÓF (1871-1947), nagy­birtokos, politikus. 1930-1931 külügy­miniszter, 1931. augusztus 24.-1932. ok­tóber 1. miniszterelnök, majd felsőházi tag, Horthy Miklós kormányzó bizalmas tanácsadója. KÁROLYI VIKTOR GRÓF (1902-?), földbirto­kos. 1935-1945 kormánypárti ország­gyűlési képviselő, a NEP-ben és a MÉP-ben egyaránt a szélsőjobboldalhoz tartozik. KASSAI-SCHALLMAYER FERENC (1903­1946), nyomdász, politikus. Az 1920-as években részt vesz a szocialista munkás­mozgalomban, az 1930-as években Szá­lasi Ferenchez csatlakozik mint a nyilas­mozgalom munkásszervezője, 1943-tól a pártpropaganda vezetője, 1944. október 16.-1945. március 27. a Szálasi-kormány tájékoztatásügyi minisztere. A népbíró­ság háborús bűnösként halálra ítéli, ki­végzik. KELEMEN KORNÉL (1885-1962), Ügyvéd, politikus, több nagyvállalat jogtanácsosa. 1931-1938 kormánypárti országgyűlési képviselő. KELEMEN KRIZOSZTOM (1884-1950), ben­cés szerzetes. 1933-1947 a pannonhalmi Szent Benedek-Rendi Egyházmegye fő­apátja, 1944-ben a kolostorban sok vallá­si és politikai okból üldözött személynek nyújt menedéket. KELENFY KÁROLY, a Telefongyár Rt. vezér­igazgatója. DR. KEREKESHÁZY JÓZSEF, jogász. 1944 a Pestvidéki Törvényszék egyik jegyzője, 1945 népfőügyész. 1945. augusztus 30-án a minisztertanács felmenti tisztsé­géből. KERESZTES-FISCHER FERENC (1881-1948), jogász, köztisztviselő, politikus. 1931­1935 és 1938. május 14.-1944. március 19. között belügyminiszter, politikailag a konzervatív-liberális irányzathoz tarto­zik, mind a kommunista, mind a nyilas­mozgalom elfojtására törekszik. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, Mauthausenbe deportálják. KERTÉSZ RÓBERT (1901-1960), újságíró. A 8 Órai Újság főmunkatársa, írói álneve Vasmacskakovácsy Szvetozár. KÉTHLY ANNA (1889-1976), magántisztvi­selő, politikus. 1920-1939 a Magánalkal­mazottak Országos Szövetségének veze­tője, 1922-1948 a szociáldemokrata párt vezetőségének tagja, a párt parlamenti képviselője. 1948-ban kizárják a pártból a kényszerfúzió ellenzése miatt, 1950-ben letartóztatják, 1954-ben koncepciós per­ben életfogytiglani fegyházra ítélik, még ez évben szabadlábra helyezik, de rendőri felügyelet alatt marad. 1956 novemberé­től emigrációban él, 1994-ben post mor­tem rehabilitálják. KISS FERENC (1892-1978), színész. 1930­1945 a Nemzeti Színház tagja, 1938­1945 a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnökeként irányítja a zsidótör­vények rendelkezéseinek végrehajtását a filmgyárakban és a színházakban, rend­szeres szereplője a szélsőjobboldali ellen­zéki pártok rendezvényeinek, a Szálasi­kormány idején a Nemzeti Színház igaz­gatója. A népbíróság háborús bűnösként 8 évi fegyházra ítéli, 1953-ban szabadul, 1956-ban léphet ismét színpadra. KISS KÁLMÁN (1883-?), honvédtiszt, altá­bornagy. 1937-1940 a Honvédség Főpa­rancsnokának levente szemlélője. 1940 júniusában nyugállományba helyezik. KLÁR ZOLTÁN (1894-1966), orvos, publi­cista. 1925-1930, 1935-1940 a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, 1932­1938 a Társadalmunk c. hetilap szerkesz­tője. A német megszállás után Mauthau­senbe deportálják, 1945 után emigráció­ban él. KOCSIS JÁNOS, a Standard Villamossági Rt. helyettes vezérigazgatója. KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY (1896­1946), újságíró, politikus. Az 1920-as években Gömbös Gyula Szózat c. fajvédő

Next

/
Thumbnails
Contents