Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

ternálják a háború végéig, kiszabadulása után Brazíliában, majd Portugáliában él. HORVÁTH FERENC (1890-?), gyáriparos, po­litikus. 1935-1938 kisgazdapárti, 1938­1940 kormánypárti, 1940-1945 Imrédy­párti országgyűlési képviselő. HORVÁTH GÉZA (1895-?), honvédtiszt, po­litikus. 1939-1940 kormánypárti, 1940­1945 Imrédy-párti országgyűlési képvi­selő. HORVÁTH ZOLTÁN (1900-1968), újságíró, történész. 1916-tól a szociáldemokrata párt tagja, 1945-1948 a pártvezetőség tagja, a Világosság c. napilap főszerkesz­tője, a Népszava külpolitikai rovatvezető­je, majd felelős szerkesztője, az Imrédy­per politikai ügyésze. 1950-ben koncepci­ós perben életfogytiglani fegyházra ítélik, 1956-ban szabadlábra kerül és rehabili­tálják. HÖTTL, WILHELM (1915-?), SS-Sturmbann­fűhrer (őrnagy), 1939-től az SS Külföldi Biztonsági Szolgálatának (Ausland-SD) magyar referense. HUBAY KÁLMÁN (1902-1946), újságíró, po­litikus. 1938-1940 a börtönbüntetését töltő Szálasit helyettesíti a Nyilaskeresz­tes Párt vezetésében, 1942-1944 a Ma­gyar Nemzetiszocialista Párt egyik veze­tő személyisége, a Szálasi-uralom idején a nemzetvezető Munkatörzse kultúriro­dájának vezetője. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. HUDSON, ROBERT S. (1886-1957), brit dip­lomata, politikus. 1935-1936 a tengeren­túli kereskedelem minisztere, 1937-1940 hajózásügyi miniszter. HULL, CORDELL (1871-1955), amerikai po­litikus. 1933-1944 külügyminiszter. HUSS, RICHARD (1885-1941), germanista, filológus, egyetemi tanár. A magyaror­szági németség kulturális életének egyik vezetője. HUSZÁR ALADÁR baráti (1885- ?), földbir­tokos. 1932-1934 Budapest főpolgár­mestere, 1934-től az Országos Társada­lombiztosítási Intézet elnöke. ILOVSZKY JÁNOS (1888-?), kereskedő. 1932-től a keresztény kereskedőket tö­mörítő Baross Szövetség elnöke, 1939— 1945 kormánypárti országgyűlési képvi­selő, a Magyar Elet Pártja szélsőjobbol­dalának egyik hangadója. A Budapesti Népbíróság 1945-ben 7 évi kényszer­munkára ítéli, amit a Népbíróságok Or­szágos Tanácsa 7 évi börtönre változtat. ILLYÉS GYULA (1902-1983), költő, próza­és drámaíró, a 20. századi magyar iroda­lom egyik kiemelkedő egyénisége. (Im­rédy bankelnök korában tisztviselői állás­hoz juttatta Illyést.) IMRÉDY KÁLMÁN (1883-?), 1942-1944 a Magyar Államvasutak elnöke, Imrédy Béla bátyja. Nem esküszik fel a Szálasi­kormányra, eltávozik a MÁV éléről, kül­földre emigrál, Portugáliában hal meg. INCZE ANTAL (1898-?), orvos, politikus. 1938- tól Imrédy megbízásából a Magyar Elet Mozgalom egyik szervezője, 1939— 1945 a kormánypárt, majd 1940-től a Ma­gyar Megújulás Pártja országgyűlési kép­viselője, a párt propaganda- és sajtóosztá­lyának egyik vezetője, a Nemzetőr c. lap felelős szerkesztője. INCZE PÉTER (1896-1960), köztisztviselő, a miniszterelnökség elnöki osztályára be­osztott miniszteri tanácsos. 1939-1944 több miniszterelnök személyi titkára. JAGOW, DIETRICH VON (1892-1945), német diplomata. 1941. július 20.-1944. márci­us 21. budapesti követ. JANKOVICH BÉLA (1865-1939), közgaz­dász. 1913-1917 vallás- és közoktatás­ügyi miniszter, felsőházi tag. JÁNOS ÁRON (1895-?), ügyvéd, politikus. 1939- 1945 kormánypárti országgyűlési képviselő. JÁNOSI JÓZSEF (1898-1965), jezsuita szer­zetes, egyetemi tanár. 1942-1944 a Szentkereszt Egyesület elnöke, részt vesz a zsidómentési akciókban. JÁNY GUSZTÁV (1883-1947), honvédtiszt, vezérezredes. 1940-1943 a 2. magyar

Next

/
Thumbnails
Contents