Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

tárca nélküli miniszterré nevezi ki. 1945 után az emigráns nyilasmozgalom veze­tője. HENNYEY GUSZTÁV (1888-1977), honvéd­tiszt, katonadiplomata, vezérezredes. 1944. augusztus 29.-október 16. külügy­miniszter. 1945 után emigrációban él. HEYDRICH, REINHARD (1907-1942), SS-Obergruppenführer és a rendőrség tá­bornoka. 1939-1942 a Birodalmi Bizton­sági Főhivatal (Reichssicherheitshaupt­amt) vezetője, 1941-1942 a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora, tény­leges vezetője. 1942 május végén cseh partizánok halálosan megsebesítik. HIMLER, MARTIN (Himler Márton), magyar­országi szánnazású amerikai állampol­gár. Kapcsolatot tart fenn Jászi Oszkárral, az Egyesült Államokban élő polgári radi­kális gondolkodóval. A második világhá­ború idején az Office of Strategic Ser­vices (OSS, Stratégiai Szolgálatok Hiva­tala) kémelhárító és felderítő intézmény ezredeseként teljesít szolgálatot. A hábo­rú végnapjaiban az ausztriai térséget el­foglaló 3. amerikai hadsereg salzburgi OSS központjából irányítja a magyar há­borús bűnösök kézrekerítését és Buda­pestre szállítását. HIMMLER, HEINRICH (1900-1945), német politikus. 1929-1945 az SS birodalmi ve­zetője (Reichsfúhrer SS), 1943-1945 bel­ügyminiszter, a hitleri állam terrorgépe­zetének legfőbb irányítója. 1945 májusá­ban angol fogságban öngyilkosságot kö­vet el. HINDENBURG, PAUL VON, (1847-1934), né­met katonatiszt, vezértábornagy. 1925­1934 birodalmi elnök. HITLER, ADOLF (1889-1945), osztrák szánna­zású német politikus. A Német Nemzeti­szocialista Munkáspárt vezére (Führer), 1933-tól birodalmi kancellár, 1934-1945 állam- és kormányfő, 1938-1945 a véd­erő főparancsnoka. 1945. április 30-án Berlinben öngyilkosságot követ el. HLATKY ENDRE (1895-1957), 1933-1944 a Magyar Rádió müsorigazgatója. Bethlen István bizalmas híve. HÓM AN BÁLINT (1885-1951), történész, po­litikus. 1932-1944 országgyűlési kép­viselő, a konnánypárt jobbszárnyának egyik legtekintélyesebb személyisége, 1932-1942 több kormányban (megszakí­tásokkal) vallás- és közoktatásügyi mi­niszter. A népbíróság mint háborús bű­nöst életfogytiglani fegyházra ítéli. HOMLOK SÁNDOR (1892-1963), honvéd­tiszt, altábornagy. 1940-1944 berlini ma­gyar katonai és légügyi attasé. HORTHY ISTVÁN (1904-1942), gépészmér­nök, repülőtiszt, a kormányzó idősebb fia. 1938-1940 a MÁVAG vezérigazga­tója, 1940-1942 a MÁV elnöke, 1942. február 19.-augusztus 20. kormányzóhe­lyettes. 1942. augusztus 20-án a keleti fronton repülőhalált hal. HORTHY MIKLÓS (1868-1957), tengerész­tiszt, altengernagy. 1919-1920 az ellen­forradalmi Nemzeti Hadsereg fővezére, 1920. március 1.-1944. október 16. Ma­gyarország kormányzója. A nyilas hata­lomátvétel után német háziőrizetbe kerül Bajorország területén, majd emigráció­ban Portugáliában él. A győztes koalíció nagyhatalmai egyetértenek abban, hogy nem tekintik őt háborús bűnösnek, a ma­gyar kormány számára is a legjobb meg­oldás, ha Horthy külföldön marad. A nürnbergi perekben két ízben tanúként hallgatják ki a háborús főbűnösök elleni vizsgálati eljárásban. IFJ. HORTHY MIKLÓS (1907-1993), gazdasá­gi szakember, diplomata, a kormányzó fi­atalabb fiúgyermeke. Közlekedési, keres­kedelmi vállalatok és bankok vezetésé­ben vesz részt, 1939-1942 brazíliai ma­gyarkövet, 1944 januárjától azún. „kiug­rási iroda" vezetőjeként közreműködik Magyarország háborúból való kiválásá­nak előkészítésében. 1944. október 15-én a németek elrabolják, Mauthausenbe in-

Next

/
Thumbnails
Contents