Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
IV. FEJEZET FÜGGELÉK
tárca nélküli miniszterré nevezi ki. 1945 után az emigráns nyilasmozgalom vezetője. HENNYEY GUSZTÁV (1888-1977), honvédtiszt, katonadiplomata, vezérezredes. 1944. augusztus 29.-október 16. külügyminiszter. 1945 után emigrációban él. HEYDRICH, REINHARD (1907-1942), SS-Obergruppenführer és a rendőrség tábornoka. 1939-1942 a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt) vezetője, 1941-1942 a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora, tényleges vezetője. 1942 május végén cseh partizánok halálosan megsebesítik. HIMLER, MARTIN (Himler Márton), magyarországi szánnazású amerikai állampolgár. Kapcsolatot tart fenn Jászi Oszkárral, az Egyesült Államokban élő polgári radikális gondolkodóval. A második világháború idején az Office of Strategic Services (OSS, Stratégiai Szolgálatok Hivatala) kémelhárító és felderítő intézmény ezredeseként teljesít szolgálatot. A háború végnapjaiban az ausztriai térséget elfoglaló 3. amerikai hadsereg salzburgi OSS központjából irányítja a magyar háborús bűnösök kézrekerítését és Budapestre szállítását. HIMMLER, HEINRICH (1900-1945), német politikus. 1929-1945 az SS birodalmi vezetője (Reichsfúhrer SS), 1943-1945 belügyminiszter, a hitleri állam terrorgépezetének legfőbb irányítója. 1945 májusában angol fogságban öngyilkosságot követ el. HINDENBURG, PAUL VON, (1847-1934), német katonatiszt, vezértábornagy. 19251934 birodalmi elnök. HITLER, ADOLF (1889-1945), osztrák szánnazású német politikus. A Német Nemzetiszocialista Munkáspárt vezére (Führer), 1933-tól birodalmi kancellár, 1934-1945 állam- és kormányfő, 1938-1945 a véderő főparancsnoka. 1945. április 30-án Berlinben öngyilkosságot követ el. HLATKY ENDRE (1895-1957), 1933-1944 a Magyar Rádió müsorigazgatója. Bethlen István bizalmas híve. HÓM AN BÁLINT (1885-1951), történész, politikus. 1932-1944 országgyűlési képviselő, a konnánypárt jobbszárnyának egyik legtekintélyesebb személyisége, 1932-1942 több kormányban (megszakításokkal) vallás- és közoktatásügyi miniszter. A népbíróság mint háborús bűnöst életfogytiglani fegyházra ítéli. HOMLOK SÁNDOR (1892-1963), honvédtiszt, altábornagy. 1940-1944 berlini magyar katonai és légügyi attasé. HORTHY ISTVÁN (1904-1942), gépészmérnök, repülőtiszt, a kormányzó idősebb fia. 1938-1940 a MÁVAG vezérigazgatója, 1940-1942 a MÁV elnöke, 1942. február 19.-augusztus 20. kormányzóhelyettes. 1942. augusztus 20-án a keleti fronton repülőhalált hal. HORTHY MIKLÓS (1868-1957), tengerésztiszt, altengernagy. 1919-1920 az ellenforradalmi Nemzeti Hadsereg fővezére, 1920. március 1.-1944. október 16. Magyarország kormányzója. A nyilas hatalomátvétel után német háziőrizetbe kerül Bajorország területén, majd emigrációban Portugáliában él. A győztes koalíció nagyhatalmai egyetértenek abban, hogy nem tekintik őt háborús bűnösnek, a magyar kormány számára is a legjobb megoldás, ha Horthy külföldön marad. A nürnbergi perekben két ízben tanúként hallgatják ki a háborús főbűnösök elleni vizsgálati eljárásban. IFJ. HORTHY MIKLÓS (1907-1993), gazdasági szakember, diplomata, a kormányzó fiatalabb fiúgyermeke. Közlekedési, kereskedelmi vállalatok és bankok vezetésében vesz részt, 1939-1942 brazíliai magyarkövet, 1944 januárjától azún. „kiugrási iroda" vezetőjeként közreműködik Magyarország háborúból való kiválásának előkészítésében. 1944. október 15-én a németek elrabolják, Mauthausenbe in-