Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

mánypárt megteremtését célzó kísérletek kudarca ellenére, 1944 tavaszi és kora nyári hónapjaiban még „felszálló ágban" haladt. A főispánok körében végrehajtott nagyarányú „tisztogatás" fő haszonélvezői az imrédysták voltak, ők kapták meg a megürült helyek többségét. Kolosváry-Borcsa Mihály mint a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda és a sajtó kormánybiztosa diktátori hatalmat gyakorolt az egész magyar szellemi életben. Gyarapodott az MMP taglétszáma is, elsősorban szakmai hivatásrendek létrehozásával. Imrédy azonban a növekedés ellenérc sem bízott igazán pártja erejében. Ezért szükségesnek tartotta egy gyorsan mozgósítható, ütőképes, paramilitáris alakulat felállítását. Kapóra jött számára, hogy 1943-tól működött - egyelőre embrionális formában, hatósági elismerés nélkül - a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnevezésű szervezet. A KABSZ célul tűzte ki a keleti arcvonalat megjárt tisztek és katonák tömörítését, hogy megakadályozzon minden „kiugrási" kísérletet, valamint ellensúlyozza a hivatalos tűzharcos szövetséget, amelyet az „áruló"-nak ítélt Kállay-kormány eszközének tekintettek. A KABSZ létrehozásának kezdeményezői közé tartozott Bolhóy Imre százados, Ney Károly ügyvéd, tartalékos főhadnagy, az Imrédypárt ügyvezető titkára és Ambrus József újságíró, a Nemzetőr című hivatalos pártlap szerkesztője. Ok a német megszállás után Imrédy rendelkezésére bocsátották a Szövetséget, amely kilépett a nyilvánosság elé, és intenzív toborzásba kezdett. Ambrus József március végén felhívást intézett „a keleti arcvonal bajtársaihoz", sorakozzanak fel Imrédy Béla, Rátz Jenő, Jaross Andor, Endre László és Baky László mögé, jelentkezzenek felvételre a Szövetség Hunyadi János úti helyiségében, vagyis ugyanott, ahol az MMP központja működött.

117 Az első gyűléseken Imrédy személyesen is részt vett, majd május elején deklarálta belépését a Szövetségbe, amelynek hamarosan elnöke lett.

118 A belügyminisztérium bizalmas rendeletben utasította a főispánokat és Budapest főpolgármesterét, segítsék elő a Szövetség szervezkedését, mivel a KABSZ „... tömöríteni kívánja mindazokat, akik a frontszolgálat, ill. a katonai szolgálat, vagy más kiváló érdemek alapján alkalmasak arra, hogy a bolsevizmus elleni küzdelemben irányító szerepet kapjanak".

119 Jaross zsidó szervezetek helyiségeit, berendezési tárgyait és pénzeszközeit juttatta a Szövetségnek. Az imrédysta pártmilícia erősödése nyugtalanította a vetélytársakat. Winkelmann - nyilván az MNSZP erdekeit féltve - levélben tiltakozott az ellen, hogy Ney Károly Imrédy szolgálatában fegyveres alakulatot szervezzen.

120 A nyilasok pedig ingerülten jegyezték meg, hogy „nem értik", miért van szükség a KABSZ létrehozására, hi117 Nemzetőr, 1944. március 31. "

s Nemzetőr, 1944. május 12. - Bolhóy Imre és Vörös Károly vallomása a politikai rendőrségen. BFL VII.5.e. [Budapesti Büntetőtörvényszék. Népbíróságtól átvett peres ügyek iratai.] 18.546/1949. Bolhóy Imre pere. 119 BFL IV. 1409.a. Polgármesteri bizalmas iratok, ein. res. 198/1944. 120 Történeti Hivatal. V-79802/4. Endre-Jaross-Baky per iratai. Otto Winkelmann levele Jaross Andornak. 1944. május 22.