Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

váltott Jagow helyébe - nem csupán budapesti követté, hanem teljhatalmú birodalmi meghatalmazottá is kinevezte. A diplomatát, akit ezekben a napokban SS-Brigadeführerré (vezérőrnagy) is előléptettek, a vezér és kancellár felelőssé tette „...a magyar politika minden fejleményéért..." és feladatául szabta: „...segítse elő olyan új magyar nemzeti kormány megalakítását, amely eltökélte, hogy a háromhatalmi egyezményből folyó szövetségi hűséget lojálisán és a végső győzelemig megőrzi. Ezt a kormányt lássa el iránymutató tanácsaival ..."

ll5 Veesenmayer jelöltje a miniszterelnöki tisztségre Imrédy Béla volt, az ő kinevezését javasolta a kormányzónak is. Horthy azonban nem volt hajlandó Imrédyt dezignálni. Az 1938-1939 fordulóján lezajlott eseményekből fakadó ellenszenvét valósággal a gyűlöletig fokozta az MMP vezetőjének magatartása 1942 februárjában, a kormányzóhelyettcs-választás során. Erve sem volt új, a birodalmi meghatalmazottal közölte, hogy „azt a zsidót" nem nevezi ki. Imrédy pártját persze - Veesenmayer nyomására - számításba kellett venni. Sztójay Döme volt berlini követ 1944. március 22-én megalakult kormányában Rátz Jenő egy számára kreált, de hatalommal nem járó tisztséget kapott mint „a miniszterelnök helyettesítésével megbízott tárca nélküli miniszter", Jaross Andor a belügyminiszteri, Kunder Antal pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi tárcát töltötte be. Imrédy nem mondott le arról, hogy kormányzati pozícióba kerüljön. Ebben a törekvésében továbbra is számíthatott Veesenmayer támogatására, ezt azonban nem érezte elegendőnek, ezért szélesíteni kívánta politikai bázisát. Terve az volt, hogy saját irányítása, formailag Bárdossy László elnöklete alatt egyesítse a Magyar Elet Pártját (amelyből kizárták a liberálisnak minősített képviselőket), az Erdélyi Pártot, a Magyar Megújulás Pártját, a Magyar Nemzetiszocialista Pártot és a Nyilaskeresztes Pártot. „Ma cselekedni kell és az antibolsevista, fajvédő, népi és szociális alapon álló pártok és alakulatok csak egy célt láthatnak maguk előtt: olyan politikai helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a nemzet minden erejének a háború megnyerése érdekében való teljes kihasználását... Éppen ezért híve vagyok az erők teljes összefogásának és nagy, egységes politikai szervezet megvalósításának""

6 - fogalmazta meg célkitűzését Imrédy április közepén. A pártok között folyó - itt nem részletezhető tárgyalások azonban eredménytelenül végződtek, sőt még májusban a pártszövetség is felbomlott. A Magyar Nemzetiszocialista Pártot Heinrich Himmler utasítására Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer és rendőrtábornok, a magyarországi SS, Gestapo és más német karhatalmi szervek parancsnoka erőteljesen pártfogolta. Az ő követelésére kapta meg Baky László kormányalakításkor a magyar közbiztonsági és karhatalmi hatóságok, testületek felügyeletét biztosító belügyi államtitkárságot. Az MNSZP megerősítettnek ítélt új helyzetében nem kívánta a továbbiakban Imrédy politikai vezetését elfogadni. A Magyar Megújulás Pártja, a pártszövetség megszűnése és az egységes nagy kor115 Wilhelmstrasse. 592. sz. dokumentum, 1. sz. melléklet, 789. p. 116 Nemzetőr, 1944. április 14.