Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Később jelentkeztem a miniszterelnök úrnál, és ekkor ő a titkárja útján megkérdeztette, hogy mit akarok, mikor közöltem, hogy a házszabály-revízió ügyében jöttem, azt üzente a titkárjával, hogy ne foglalkozzam többé a házszabály-revízió kérdésével. Akkor nem értettem a dolgot, mert hiszen ő bízott meg ezzel, de azután a politikai életben mindjobban előtérbe nyomultak a parlament nélküli kormányzás elvei, s akkor azután láttam az összefüggést a két dolog között, hogy immár nem szükséges a házszabály-revízió, mert hiszen a parlament kikapcsolása van tervbe véve. A FŐMAGÁNVÁDLÓ KÉPVISELŐJÉNEK kérdésére: Azt nem tartom törvénytelennek, ha a miniszterelnök javaslatot terjeszt a minisztertanács elé, de ha én volnék a miniszterelnök, akkor olyan javaslatot, amely az alkotmányba ütközik, nem terjesztenék a minisztertanácsom elé. Jogkiterjesztésnek helye van mindig, de a jogmegszorítás véleményem szerint aggályos. Az ELNÖK kérdésére: Megfelel a valóságnak, hogy később volt egy pártközi értekezlet, amelyen egy házszabály-módosító tervezet elő lett terjesztve. Ehhez többen hozzászóltak a pártok részéről, de a nyilasokat kivéve mindenki ellene volt, úgyhogy a dolog akkor abba is maradt. [...] B.XIV.2041/1942/34. 96 [...] MARSCHALL FERENC 56 éves, temesvári születésű, nős, r. kat. vallású, nyug. miniszter, budapesti lakos, érdektelen tanú [...]: Mielőtt a diktatúrára való törekvésről szólnék, előzményként legyen szabad az 1938-as politikai válságról néhány szót szólnom. A krízist, ami valójában bizalmi krízis volt, de nem mint általában annak idején feltették, nem szociális és gazdasági reformok körül támadt, mert ilyen ellentétek annak idején nem voltak, az egész ország egységes volt a reformokat illetően. Az ELNÖK felhívja tanú figyelmét, hogy ez nem politikai per, ezért a bíróság vallomásában arra vonatkozóan vár választ, hogy volt-e vitéz Imrédy Béla főmagánvádlónak olyan cselekedete, amelyből megállapítható, hogy vitéz Imrédy Béla az alkotmány szellemével ellenkező magatartásával diktatúrára törekedett. MARSCHALL: Erre akartam rátérni, csak az előzményeket világítottam meg. A krízis előzményeként két felfogás került összeütközésbe. Az egyik a miniszterelnöké volt, aki azt vallotta, hogy a meglevő alkotmányos berendezéseink nem alkalmasak a magyar politikai élet továbbvitelére, és ezért helyettük vagy mellettük egy mozgalomra kíván támaszkodni, és élni akar a rendeleti kormányzás lehetőségével. A másik felfogás, ami a törvényhozás nagy többségének is a felfogása volt, hogy a Az 1944. febmár 18-i folytatólagos főtárgyalás jegyzőkönyve. 97 Az elnök bejelenti, hogy a tanút vallomása érdekében a kormányzó felmentette a hivatali titoktartás alól.