Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

ségére - a végrehajtó hatalomra - ruházná át, ez a cselekmény a magyar alkotmányos érzületbe ütköznék-e? BETHLEN: Azt hiszem, normális időkben abszolúte bele ütköznék. ELNÖK: 1938. év őszén, az „Anschluss" és a Szudéta-vidékneka német birodalomba történt bekebelezése után az európai helyzet normális volt-e, vagy a válság tünetei mutatkoztak? BETHLEN: Azt mondhatnám, hogy Európa helyzete 1914. év óta nem volt normális. Ezt feltehetném a Bethlen-kormány részéről is, hogy kaphatott-e felhatalmazást arra, hogy a törvényhozást abszumálja,

87 de ilyen messze nem szabad menni. 1938. évben Magyarország még nem volt háborúban, egy mozgalmas és irritált Európában élt, azonban a ma szemben álló felek akkor még tárgyalásban állottak. Nem lehet azt mondani, hogy az akkori államférfinak joga lett volna kiállni, hogy teljes felhatalmazást kérjen. Utólagos szemmel nézve ugyan válságos volt a helyzet, azonban akkor még mindenki abban reménykedett, hogy békésen el lehet intézni ezeket a kérdéseket, és a müncheni megegyezés után az volt a felfogása minden államférfinak, hogy békésen el is intézték az ellentéteket. ELNÖK: Válságos helyzetben van-e szükség a végrehajtó hatalom tömörítésére, növelésére más államhatalom rovására? BETHLEN: Lehet szükség. Ebből azonban nem lehet következtetni arra, hogy mindenféle felhatalmazásra szükség van. Ezek annyira nüanszbeli

u kérdések, hogy nem lehet általánosságban választ adni. ELNÖK: Válságos időkben - ha a küzdelem, mely a válságot kirobbantotta, bizonyos világnézet érvényesüléséért folyik — lehető-e, hogy olyan állam, mely az egyik államcsoporthoz csatlakozott, az eszmei harc tekintetében semlegesítse magát? BETHLEN: 1938. évben végre volt hajtva az „Anschluss" és a Szudéta-vidék bekebelezése; Hitlernek volt egy kijelentése, hogy Németországnak minden követelése teljesítve van, tehát nyugalmi helyzet volt. Az akkori dolgokat nem lehet mai szemmel nézni és anticipálni erre az időre. Magyarországnak az volt a szándéka, hogy távol tartja magát a háborútól. ELNÖK: Valódi vagy ál-nyugalmi állapot volt-e ez? BETHLEN: Egy nyugalmi állapot keletkezett, melyben én csalódtam, de csalódott Chamberlain, csalódtak a franciák és az összes államférfiak, kivéve Hitlert. ELNÖK: Kérdésemre nem kaptam választ. Közömbösítheti-e magát az eszmei harc terén ilyen esetben egy állam? BETHLEN: Abban az időben Magyarország még nem volt csatlakozott állam. ELNÖK: A Berlin-Róma tengelyen állottunk. BETHLEN: Nem volt még írott szerződés, csak baráti viszony állott fenn Magyarország és Németország-Olaszország között. Ezt helyeseltem is, mikor Gömbös Gyula Háttérbe szorít. Aláhúzva az eredetiben.