Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

jó sorsa is. Gyermekei ők is e hazának, véreztek sokat érte, közös harcainkban összekovácsolódtunk és a magyar haza otthon az ő számukra is. Tagjai a politikai nemzetnek, de ugyanakkor hűséges őrzői népi jellegüknek, nyelvüknek, szokásaiknak, művelődésüknek. Értékes kövek Szent István magyar országának megbonthatatlan eszmei épületében. Nacionalizmus, hazaszeretet, faj szeretet, faj védelem, mindannak a gondozása, ami drága nekünk, mert magyar, ebben a küzdelemre hivatott életben harcos katonai szellemet igényel, tehát a támadásra készséget éppúgy mint a védekezés szívósságát és mindezek biztosítására fegyelmet és fegyelmezettséget. Katonai szellem jelenti a tudatot, hogy amikor hív az, aki parancsolni rendeltetett, szó nélkül beállok a glédába, jelenti a belső fegyelmezettséget, mely csak tudatos nacionalizmusból és mélyen átélt keresztény erkölcsből fakadhat. Ehhez kell a reformok legfontosabbika: a lelki reform, önmagunk átgyúrása, a társadalom átitatása a keresztény szolidaritás szellemében, a keresztény erkölcsök parancsolatainak a szavával. Ehhez kell áldozatosság, alázat, mélységes tisztelet és nagy odaborulás a Gondviselő Mindenható lába elé, ehhez kell valami abból, amit Krisztus követésének hívunk, a kereszthordozás készségéből. Kell az evangéliumi szellem, az okos szeretet, mert nem szeretet, hanem gyengeség az, amely a tolvajt futni hagyja, a bűnös fölött elnéz. Az a harcos szeretet kell, amely korbácsot is tud a kezébe ragadni, jól tudván azt, hogy a nemzet templomában is vannak kufárok, akikkel szemben korbácsot nemcsak szabad, hanem kell is ragadni. A tisztesség, a becsületes, az erkölcsi integritás még nem került le a magyar társadalom oltárairól, de több és igazabb tisztelet kell hogy övezze, és akkor majd elül az az ocsmány rágalomhullám, amely néha oly ijesztően fut végig mostanában a magyar földeken. Meg kell tanulnunk - ez inkább a napos oldalon levőknek szól - lelkünkben és viselkedésünkben az egyszerűséget. Szegények vagyunk, magyarok és a szegénységet csak úgy lehet bírni, ha egyszerű formákkal párosul. Ne féltse ettől senki a luxusipart, a vendéglátó- vagy más ipart vagy kereskedelmet. Ha megnyugszik a világ és ez az ország ismét a rendnek és békének, de egy új és megingathatatlan, mert a népi egységen és szociális igazságon nyugvó rendnek a szigete lesz, bőven fogja látogatni az idegen, most már nemcsak az egzotikumot és a hírhedt pesti éjszakát keresve, hanem tiszteletet adva az önmagában megújhodott népnek. Ott áll előttünk feladatként a társadalom, a közfelfogás reformja. Sok történt ebben az országban szociális téren. Az utolsó tíz-húsz esztendő tiszteletreméltó alkotásokkal gazdagította a magyar szociálpolitikát, inspirációt kapva az elesett magyarokért aggódó, rajtuk segíteni akaró szegedi szellemtől és annak megtestesítőjétől, az első magyar házaspártól, Főméltóságú Kormányzó Urunktól és fennkölt hitvesétől. De hogy tökéletes legyen ez a munka, a társadalomnak más lélekkel kell fogadni ezeket az indításokat, más szellemi tartalommal kell megtöltenie a szociális munkát. Szeretet karitász nélkül, a szociális munka sem tökéletes. De az igazi szociális munka mélyén az igazságkeresés kell hogy álljon. A szociális igazság a modern országok igazi fundamentuma. Szociális igazság a kisember anyagi és lelki boldogulásának elősegítése. A remény, hogy fiamból különb ember lehet, hogy előtte szabad a pálya,