Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

lóra váltani. Amikor a családvédelem és az egyke elleni küzdelem gondolatát pendítettem meg bemutatkozó beszédemben, már utaltam arra, hogy az örökösödéssel kapcsolatban kell az anyagi lehetőségeket megkeresnünk. És most kérem, felejtsen el mindenki minden egyéni szempontot, ne számolgassa, milyen terhet jelent ez számára, hanem gondoljon azokra, akik gondokkal küzdve egy sereg éhes gyermekszájról szeretnének és sokszor nem tudnak gondoskodni. A nemzeti szolidaritás gondolatának kell érvényesülnie egyfelől azok között, akik gyermektelenül vagy kevés gyermekkel, kisebb gondokkal vagy gondtalanul élnek, és másfelől azok között, akiket sorsuk földi javak helyett csak gyermekekkel ajándékozott meg. A kormány ezért a belügyminiszter kezdeményezésére elhatározta, hogy törvényjavaslatot fog benyújtani szociális és családvédelmi alap létesítéséről, amelynek táplálása a gyermektelenek vagy csak kevés gyermeket hátrahagyok hagyatékából fog történni. Az örökösödési illeték mellett tehát új érezhető teher fog jelentkezni. De kérem a magyar társadalmat, ne tekintse ezt tehernek, hanem fogja fel úgy, mintha egy meg nem született s a nemzetnek hiányzó gyennek jelentkeznék a hagyaték egy hányadáért. Tudom, hogy ez az intézkedés sokaknak nem fog tetszeni. Az indokokat és okfejtéseket is el tudnám mondani, amelyekkel meg fogják támadni, de mindez nem riaszt vissza attól, hogy ezt a tervet megvalósítsuk. Erre az operációra szükség van, hogy a nemzet testének egészét egészségesebbé tegyük és szükség van azért is, mert a szociális feladatok kellő megoldását csupán a rendes költségvetés keretében nem biztosíthatjuk. Új lehetőségek fognak megnyílni előttünk a szociális, főleg a sokgyermekes családok problémáinak megoldásában és egyben azt az üdvös hatást is el fogjuk érni, hogy a gyermekáldás korlátozásának hatékony fegyvert szegezünk szembe. Mint említettem, megmarad emellett az örökösödési illeték is, amelynél viszont a progressziót mind a vagyon nagysága, mind pedig a rokonsági fok távolságához képest az eddiginél erőteljesebben fogjuk megvalósítani. A szociális intézkedéseknél szeretnék még egy kissé időzni. Ennek a nagy programnak minden részletét, sőt még minden fontosabb intézkedését sem tudom e gyűlés keretében előadni, amelynek részleteit hosszú napokon át vitattuk meg minisztertársaimmal. Néhány kiemelkedő pontra azonban mégis rá szeretnék mutatni. Az egyik a családi munkabérnek az intézménye. Az iparügyi miniszter úr már elkészítette a gyermeknevelési pótlékot bevezető törvényjavaslat szövegét, amely ezt az intézményt a gyáripari és bányamunkásokra nézve az egész vonalon kötelezően megvalósítja. Ez is a törvényhozás legelső munkáihoz fog tartozni, s a végrehajtás néhány hónap múlva, 1939. január elsején megkezdődik. A gyermeknevelési pótlék lényege az, hogy mindazok a munkások, akiknek gyermekeik vannak, egy pénztárból külön havi juttatásban részesülnek. Az eddigi számítások szerint a munkabér összegének mintegy 4 százaléka - amelyből 3 százalék a munkaadót, egy százalék a munkást terhelné - folyna be egy pénztárba, amely minden tizennegyedik évét be nem töltött gyermek után havonta öt pengőt folyósítana, a netán megmaradó felesleg pedig minden évben kétszer, a nyári iskolai szünet előtt és karácsony előtt kerülne kifizetésre. Ugyancsak a szociális intézkedések közé tartozik a munkásságnak szabad idejében testi és lelki üdüléséről való gondoskodás, szabad idő intézmény keretében, amelyet