Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

második zsidótörvény beterjesztését azzal jutalmazták, hogy 1939 áprilisában, tehát már bukása után meghívták Hitler születésnapi ünnepségére. Imrédy személyes kapcsolatai valószínűleg 1939 második-1940 első felében épültek ki, elsősorban a különböző német intézmények budapesti képviselőivel. Különösen nagy gondot fordított a cégek budapesti megbízottaihoz és a publicistákhoz fűződő viszony ápolására. „Imrédy Béla mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy a német birodalmi sajtó budapesti tudósítóival jó barátságot tartson fenn és ezek révén előnyös sajtója legyen Németországban ... elsősorban Imrédy környezetéből szerzik be híranyagukat. Ez az összeköttetés jó alkalom Imrédy Bélának arra, hogy a német politikai tényezőket tájékoztassa feltétlen németbarát magatartásáról" - állapította meg a magyar politikai rendőrség egyik jelentése.

84 A német rádió az MMP megalakulásakor részletesen ismertette a párt programját, és Joseph Goebbels propagandaügyi miniszter hetilapja is a rokonszenv hangján írt Imrédy szervezkedéséről.

85 Az MMP vezetőjének ismeretsége a külföldön élő náci párttag birodalmi állampolgárokat szervező Auslandsorganisation (külföldi szervezet) magyarországi vezetőivel, egyidejűleg teremtett kapcsolatot a német külügyminisztériumhoz és az NSDAP-hez. Az összeköttetések hálózatában kiemelkedően fontos vonalat jelentett Imrédy nexusa Otto Braun üzletemberrel, aki 1939 őszétől komoly szerepet töltött be a német-magyar áruforgalom lebonyolításában. Valószínűleg az ő révén került Imrédy kapcsolatba Edmund Veesenmaycrrel, a Wilhelmstrassc délkelet-európai szakértőjével, aki 1940 januárjában azért járt Magyarországon, hogy összehangolja a német ügynökségek tevékenységét. Ekkor találkozott, a magyar szélsőjobboldal és a német körök viszonyában kulcsemberként mindig és mindenütt szereplő Mecsér András közvetítésével, Imrédyvcl és Szentirmay Félix ügyvéd üzletemberrel. Ezek a szálak vezettek a német vállalatok, cégek - többek között az Ufa filmgyár és forgalmazó, a Crcditanstalt-Bankvcrein, az Intercontinentale Szállítási Részvénytársaság, a Dunagőzhajózási Társaság és a Bauxit Trust - magyarországi képviseleteihez és fiijaiéihoz, amelyek feltehetően anyagi támogatásban is részesítették a Magyar Megújulás Pártját.

86 Imrédy fölénye a német kapcsolatok terén 1941-1942 fordulóján már vitathatatlanná vált. A következő években bizonyítani kívánta, hogy megérdemli Berlin bizalmát, és Magyarország kormányzásának a Birodalom érdekeihez leginkább simuló verzióját biztosítja, akár a hatalmon levő rendszerhez, akár a nyilasokhoz képest. Imrédy Béla és pártja helyeselte az egymást váltó kormányok azon lépéseit, amelyek a tengelyhatalmakkal és elsősorban a Németországgal való kapcsolatokat előbb politikai, azután fegyveres szövetséggé fejlesztették. így a csatlakozást a háromhatalHorthy Miklós titkos iratai. Az iratokat rendezte, magyarázó szövegekkel és jegyzetekkel ellátta Szinai Miklós és Szűcs László. Harmadik kiadás. Budapest, 1965, Kossuth Könyvkiadó. 66. sz. dokumentum 342. p. 85 Das Reich, 1940. december 10. 86 BFL XXV. 1.a. Nb. 293/1946. Szálasi Ferenc népbírósági perc, 127. sz. dokumentum. Edmund Veesenmayer kihallgatási jegyzőkönyve, 8023. p.