Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

3. IMRÉDY BÉLA MINISZTERELNÖK PROGRAMBESZÉDE A KÉPVISELŐHÁZBAN 1938. május 14. (Részletek) T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Amikor erről a helyről először beszélek a t. Házhoz, úgy érzem, első kötelességem, amely rám hárul, az, hogy világosan kell beszélnem. Világosan kell beszélnem, mert éppen elég köd és misztikus félhomály terjeng a levegőben. (Úgy van! Úgy van! a jobb- és a baloldalon.) Ezeket néha jó a világos és érthető szavak reflektorával átvilágítani. Úgy érzem, ma nem lehet elmellőzni, hogy azt az eszmei elgondolást, vagy ahogyan mondani szokták, világnézeti alapot, amelyen állok, ne érintsem. Elkövetkezett az a pillanat, amikor az általános meghatározásokon túl kell menni és amikor már nem elég azt mondani, hogy keresztény nemzeti és jobboldali politikát folytatunk, hanem ezeket a célkitűzéseket alkotó elemeikre kell bontanunk. (Ügy van! Úgy van! a jobb- és a baloldalon.) Mert a keresztény és nemzeti célok alatt sok olyan törekvés bújik meg, amely csak külső mázként veszi magára e jelzőt. (Úgy van! Úgy van! a jobb- és a baloldalon.) A jobboldali politikát illetőleg is magyarázattal tartozom. Ezt a magyarázatot annál könnyebben meg tudom adni, mert amikor szó sem volt arról, hogy a politikába visszakapcsolódjam, közel másfél esztendeje, egy más auditórium előtt szóltam arról, hogy mit értek jobboldali politika alatt. (Úgy van! jobb felől.) Ennek a jobboldali politikának három jellemző vonását látom és világos, hogy politikámban ezt a három vonást igyekszem kidomborítani. A jobboldali politika mindenekelőtt a nemzetet, mint a generációk egységét fogja fel, (Helyeslés jobbfelől.) mely összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt és célkitűzésében nem csupán a jelen szempontjai, hanem a jövő érdekei és a múltnak tartozó tisztelet az irányadók. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Rupert Rezső: Ezentúl tehát szabad lesz Kossuthot idézni! - Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A jobboldali politika tehát hagyománytisztelő és az evolúciót tekinti a fejlődés igazi útjának. Mindez természetesen nem jelenti a maradiságot. A hagyományt tiszteljük, de ha valamelyik intézmény elvesztette élő erejét és elhalt, azt emlékként