Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Folytatta vádlott ezt a háborús bűnösségét eredményező tevékenységét pártvezéri minőségében 1943. év őszén azzal, hogy a Veesenmayerrel folytatott ismételt megbeszélései során a háborúban való fokozottabb részvételünk útjaként {megint csak} 588 Kállay eltávolítását jelölte meg, s egy olyan kormány kinevezésének kérdését vetette fel, amelyikben a németek teljes mértékben megbízhatnak. Ugyanennek a tevékenységnek a sorába esik, hogy 1944. év március havában segítségére volt Veesenmayemek abban, hogy egy olyan magyar konnány alakulhasson, amelyik mind a németekkel, mind a népünkkel szembeni viszonylatban háborús bevetésünk fokozásának végrehajtására alkalmas. Ez alkalommal mint pártvezér pártjának több tagját a kormányban való részvételre engedte, sőt ajánlotta, a kormány tekintélyét saját pártja tekintélyével alátámasztotta, s majd mint gazdasági csúcsminiszter személyes tevékenységével is belekapcsolódott abba a munkába, amelynek kifejezetten propagált célja volt az ország erejének a németek oldalán leendő teljes háborús bevetése. Ebben a tényállásban ismerhető fel az a folyamatos tevékenység, amelyet vádlott, mint pártvezér s majd mint gazdasági csúcsminiszter, tehát vezető állásban fejtett ki avégett, hogy az 1939. évi háborúban való részvételünk fokozását elősegítse. Ebbe a tevékenységbe így illik bele vádlottnak a Veesenmayerrel folytatott többszörös tárgyalása, amit az elsőbíróság az Nr. 13. §. 5. pontja alá vont. Ezt ugyanis a németek javára történt adatszolgáltatásnak minősítette. Nyilván téves ez a minősítés, egyrészt mert egy súlyosabb háborús cselekmény tevékenységi sorozatába olvadt bele, s így külön megállapítása már a Btk. 95. szakasza értelmében is helytelen, másrészt az ilyen politikai megbeszélések nem egyenlősíthetők az adatszolgáltatás fogalmával még akkor sem, ha azon a megbeszélést tartó felek különböző adatokra hivatkoznak. Az ilyen megbeszélés nem tartalmánál, hanem bűnös célzatánál fogva válhat, illetve válhatott vádlott terhére büntetendő cselekménnyé, beleolvadván abba a tevékenységébe vádlottnak, melyet a háborúba sodródásunk fokozása végett fejtett ki. II. Az elsőbíróság helyesen állapította meg azt az egyébként a perben vita tárgyát sem képező tényállást, hogy vádlott alapította meg 1940. október havában a fasiszta célkitűzésű Magyar Megújulás Pártját, majd ő kezdeményezte és hozta létre ennek a szélsőséges Magyar Nemzeti Szocialista Párttal való parlamenti pártszövetségét. Helyes megállapítás az is, hogy a jobboldali világnézet harcos, erőszakos, fegyveres terjesztésének feladatát vállaló Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség létrehozásában része volt, amennyiben annak első elnöki tisztét vállalta. Helyes ténymegállapítás az is, hogy tevékeny tagságot vállalt a Nemzeti Szövetségben, amelyik végeredményben közreműködött a nyilas kormányzás alkotmányos látszatának fenntartásában, így - a 588 Kézzel kihúzva. 432
