Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
Népszerű volt egyes szerzetesrendek rendházaiban is, különösen a pesti piaristák és a pécsi ciszterciták körében. Kevés adatunk van a katolikus egyház legfelső vezetésével kialakult viszonyára. Serédi Jusztinián megjegyzéseiből mindenesetre kiderül, hogy bár igen rossznéven vette Imrédy pálfordulását, mégis ismételten kihallgatáson fogadták Esztergomban az ellenzéki pártvezért. Imrédy összeköttetési túlmutattak a katolikus egyházon. Az észak-erdélyi szervezési eredményekben jelentős szerepe volt annak, hogy jó kapcsolatokat épített ki az unitáriusokkal. „Boldogan jelentem, hogy mindenik fiam új magyar életet akar az ősi földön ..." - írta Imrédynek Fikker János, az Unitárius Teológiai Akadémia dékánja. Mitrovics Gyula kolozsvári egyetemi tanár levele arról is beszámolt, hogy erdélyi reformátusok „rokonszenvvel és várakozással" fordulnak Imrédy felé. 60 Imrédy tekintélyének és befolyásának magyarázata - a párt megalakulását közvetlenül előmozdító társadalmi-politikai feltételeken kívül - nézeteinek fejlődésgörbéje, amely önálló fasizmus-koncepció megfogalmazásához vezetett. Nem volt doktriner, sem elvont filozófus elme; ő gazdasági szakember és politikus, akit elsősorban a gyakorlat, a megvalósulás érdekel. A vezető politikusok átlagából az emelte ki, hogy gondolatkészletét mindig felújítva, leporolva tartotta készenlétben, elhagyva az avíttnak ítéltet, beépítve helyükbe az újnak, frissnek és eredetinek ható eszméket. Nem riadt vissza nézeteinek felülvizsgálatától, nem merevedett meg, nem konzerválódott. Éppen hajlékonysága, dinamizmusa az egyik titka vonzerejének, széles körű befolyásának. A Magyar Megújulás Pártja programjának legrészletesebben kidolgozott pontjai a gazdasági élet „átállításával" foglalkoznak. 61 A párt követelte „...a legfőbb ipari vállalati vezetés nemzeti és szociális szellemének intézményes biztosítását a nem zsidó ipari vezető gárda céltudatos nevelésével és vezetői helyek betöltésének folyamatos ellenőrzésével továbbá „... a keresztény kis- és középkereskedelem áruellátásának biztosítását; hitelszervezetünk átépítését s összefoglalóan a »zsido vagyonok« felügyeletének és felszámolásának a hazai termelés és a nemzeti tőkeállomány csorbítatlan fenntartását biztosító megszervezését..." A Magyar Megújulás Pártja hivatalos programja előírta „... a zsidókérdés megoldásában az európai összmegoldásba való bekapcsolódást. Addig is ... a zsidó birtokoknak a földbirtok-politika céljaira való átvételét, a gazdasági életben pedig oly intézkedések megtételét, melyek a vezetést... magyar rétegek kezébe adják, hogy ily módon is előkészíttessék Magyarországnak a zsidó lakosságtól és ... szellemtől való teljes mentesítése". A tőke és az ipar átvezetése keresztény kezekbe nézetük szerint egyúttal az antikapitalista demagógia méregfogát is kihúzhatta volna. Azt kívánták bizonyítani, hogy az „arizálás" megváltoztatja a tőke jellegét, szinte kidesztillálja belőle a keresztény szellemtől eleve idegen kizsákmányoló, harácsoló vonásokat. Ezért MOL P 1350. Magyar Megújulás Pártja, 2. csomó. 1 Magyar Megújulás Pártja. Program. [Összeállította] Imrédy [Béla], Rátz [Jenő], Jaross [Andor]. Budapest, 1944, Stádium ny. 15. p. A programból vett idézeteink innen valók.