Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

litikai rendőrség (Hain Péter) és a Gestapo emberei valóságos haj tó vadászatot indítottak Budapest utcáin a csillagot nem viselő zsidók ellen. Megjelent a zsidók utazását korlátozó rendelet is. Áprilisban kezdődött meg a vidéki zsidóságnak gettókba tömörítése. Zár alá vették a zsidó vagyonokat, majd kereskedelmi miniszteri rendeletre bezárták (IV. 21.) a zsidó kereskedéseket. És így tovább, az élet csaknem minden megnyilvánulásában korlátozás alá vették, kormányrendeletekre, a zsidókat és azok vagyonát. A hivatalos lap valósággal ontotta naponta a különböző zsidórendeleteket. 1944. május végén, amikor vádlott már miniszter volt, megkezdődtek a magyar belügyminisztérium rendeletére és irányításával a vidéki gettókból a deportálások ... Családtagokat választottak cl egymástól, síró gyermekeket bántalmaztak, ütöttek, vertek, pofozták, rugdosták a vonakodókat. Hetven-nyolcvan személyt zsúfoltak bele egy-egy vagonba, leplombálták és így indították útjukra a deportáló vonatokat, legtöbbjüket egy cél felé, egy irányba: az auschwitzi „Vernichtungslagcrbe."

529 Pár százezer élet lett ezeknek áldozata csupán azért, mert zsidónak születtek. Közben megtörtént a budapesti zsidóságnak összeköltöztetése is. Deportálásuk pedig július 5. és augusztus 15-e közötti időre volt tervbe véve. Mindezekre az eseményekre a szövetségesek és a semleges külföld is felfigyeltek. Eleinte ritkán, később mind sűrűbben jöttek a támadások a magyar kormány és a magyar nép ellen. Amellett közbeléptek a Budapesten akkreditált követek, különösen a nuncius, a svéd és svájci követek, valamint a hercegprímás megbízottja is.

530 A külügyminisztérium akkori vezetője: Arnóthy-Jungerth Mihály feltárta a helyzetet, Sztójay miniszterelnök előtt, aki hozzájárult az ügynek a június 21-i minisztertanácson való tárgyalásához. A minisztertanácson vádlott is jelen volt. Arnóthy felhívta a kormány tagjainak figyelmét, hogy külföldön a zsidó ügyek miatt a konnány és a nemzet tekintélye sokat rosszabbodott; elmondta, amit a külföldi követek vele közöltek: referált az amerikai szenátus és Cordell Hull nyilatkozatáról; közölte a deportálások - fent már leírt - mikéntjét; közölte, hogy a követek állítása szerint a német Auschwitzba viszik a zsidókat és ott gázzal pusztítják cl őket. Kijelentette, hogy a kormány nem veheti magára a néppel szemben azt a felelősséget, amivel a deportálások eszközlése jár, hiszen a nemzetközi közvélemény máris undorral fordul el Magyarországtól. A vádlott is - akinek abban az időben a kormányban olyan tekintélye volt, hogy álláspontjának döntő jelentőséget kellett tulajdonítani -, hozzászólt a kérdéshez, és az volt az álláspontja, hogy miért nem foglalkozik a külföld a kibombázott magyar gyermekekkel és anyákkal. Ajánlotta, hogy állíttassék szembe a zsidókkal való bánásmód a bombázásokkal. Haláltábor: olyan koncentrációs tábor, amelyet kifejezetten az oda szállított zsidók fizikai megsemmisítésére létesítettek, gázkamrákkal és krematóriumokkal szereltek fel; ide sorolható Chelmno, Sobibor, Majdanek, Belzec, Treblinka és Auschwitz-Birkenau. 530 A pápai nuncius Angelo Rótta, a svájci követ Maximilian Jäger, a svéd követ Carl I. Danielsson, a hercegprímás megbízottja Jánosi József jezsuita szerzetes volt.