Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

művészeti titkára stb., mező- és erdőgazdasági ingatlant zsidó csak bizonyos esetben és módon szerezhet. Az első zsidótörvény tervezetét - saját beismerése szerint (amit egyébként az 1./ alatti levélen sajátkezűleg írt feljegyzése is igazol)

527 vádlott foglalta írásba, mint a Darányi-kormány akkori tárcanélküli gazdasági minisztere. Ez a később törvénnyé vált elgondolás szerves része volt az említett, úgynevezett „győri programnak", mely program viszont már német hatásra jött létre. (Ezt igazolja a fentebb II./ alatti fejezetben leírt az a tény, hogy Darányi a győri beszéd előtti napokban hosszasan tárgyalt Erdmannsdorff német követtel, s a tárgyalásról jelentést tett a Kormányzónak; továbbá az a mindenki által tudott tény, hogy abban az időben Németország már ugrásra készen állt az európai béke ellen; végül Kunder Antal tanúnak és jkv. 117. oldalán tett tanúvallomására.) A javaslat vádlott miniszterelnöksége alatt vált törvénnyé. A második zsidótörvényért való felelősséget vádlottnál az állapítja meg, hogy ő nyújtotta be azt a Képviselőházban tárgyalásra és elfogadásra. (A törvényerőre emelkedés egyébként gr. Teleki Pál miniszterelnöksége alatt következett be.) b./ Fentebb (III. 1. c/ pont alatt) megállapíttatott már, hogy vádlott 1944. évi május hó 23-tól augusztus 8-ig tárcanélküli gazdasági csúcsminiszter volt. Ottan eme megállapításhoz azon tények kapcsoltattak hozzá, melyekben - a később kifejtendők szerint - vádlottnak olyan tevékenysége[i]t kell felismerni, melyek Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben való belesodródását segítették elő. Ezen a helyen viszont ama szemszögből vizsgáltatik a miniszterség, hogy vádlott eme minőségében kezdeményezője volt-e, vagy nem olyan jogszabályok hozatalának, amelyek a nép érdekét súlyosan sértették? Közismertek azok a rendelkezések, amelyeket a Sztójay-kormány hozott részben a megszálló SS-csapatok és Gestapo-kötclékek, valamint a berlini birodalmi közbiztonsági hivatalnak

528 közvetlenül alárendelt „Sonderkommando" itteni parancsnokainak (Winkelmann Otto és Eichmann német tábornokok) kezdeményezésére, részben saját elhatározásából és ugyancsak a német parancsnokokkal egyetértve. Ezek a rendelkezések szörnyű helyzetbe hozták a zsidóságot, annak nemcsak vagyona, testi épsége és egészsége, hanem élete ellen is irányultak. És eme kormányintézkedések eredménye volt azután tíz- és százezrek (férfiak, nők, gyermekek, öregek) vagyonának elpusztulása, egészségének elvesztése vagy megrongálása, sőt életének embertelen módon való kioltása. Két napi minisztertanács után, 1944. március 31-én jelent meg a sárga csillag viselésére kötelező rendelet, amely április 5-én lépett hatályba. Ettől kezdve a magyar po" III. fejezet 2. sz. dokumentum. 528 Helyesen: Birodalmi Biztonsági Föhivatal. - Eichmann rendfokozata nem tábornok volt, hanem SS-Oberstumibannführer, alezredes.