Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

„Nekem értesüléseim vannak afelől, hogy Magyarország az antikomintem paktumhoz akar csatlakozni, kérem, figyelmeztesse Csákyt, ha megteszi, úgy ezt Oroszország barátságtalan lépésnek fogja minősíteni." Arnóthy követ a beszélgetésről értesítette a magyar kormányt, és ajánlotta, hogy Magyarország ne csatlakozzék az egyezményhez. A válasz az volt, hogy a csatlakozás még nem történt meg, különben is az orosz kormány ismételten kijelentette, hogy semmi köze a Kommunista Internacionáléhoz. A követ megint beszélt Litvinovval, aki igen kikelt magából, és kijelentette, hogy az oroszok nagyon jól tudják, hogy antikomintern paktum a Szovjetunió elleni szövetség. Kijelentette Litvinov, hogy erre neki okmányai vannak, s ha szükség lesz rája, publikálni is fogja azokat. Mindezt Arnóthy megsürgönyözte Csákynak. Néhány nap múlva Litvinov újból magához kérette Amóthyt, és ezt mondta: „Önt a kormánya nem informálja. A paktum készen van az aláírásra. Ha Magyarország csatlakozik, a szovjet-kormány Magyarországot nem tekinti többé önálló államnak, a Szovjetnek nem lesz szüksége Budapesten követségre, elég, ha nagykövete van Berlinben is - mondotta -, remélem a magyar kormány ugyanezt fogja csinálni és követséget Moszkvából el fogja vinni." Arnóthy újból sürgönyzött Csákynak, és ismét a csatlakozás ellen foglalt állást. Erre, azután azt a választ kapta, hogy haladéktalanul hagyja el a Szovjetunió területét a követség egész személyzetével. (Dr. Arnóthy-Jungerth Mihály tanúnak a jkv. 234-236 oldalain tett vallomása.)

507 Mindezekből folyóan a Szovjetunió 1939. évi febmár hó 3-án a budapesti követségét megszüntette, és később a moszkvai követünk is elhagyta a Szovjetunió területét. c./ Emlékezetes, s így köztudomású is, hogy Budapesten 1937. október 14-én jól sikerült éjjeli légvédelmi gyakorlatot, december 9-én pedig nappali légiriadót tartottak. ÚJ Magyarország Genfben 1939. évi április hó 11-én bejelentette, hogy kilép a Nemzetek Szövetségéből. A „Háromhatalmi Egyezményt" 1940. évi szeptember hó 27-én írták alá Berlinben Németország, Olaszország és Japán kormányai, vagyis azok a nagyhatalmak, amelyek antikomintern paktumban is részt vettek. A szerződés első pontjában Japán kötelezettséget vállal, hogy tiszteletben tartja Német- és Olaszország vezető szerepét Európa új rendjének megteremtésében, a második pontban Németország és Olaszország vállalják ugyanezt a kötelezettséget Japánnal szemben Nagy-Ázsia új rendjének megteremtésével kapcsolatban. A szerződés harmadik pontja az előző két pontban említett törekvések irányában való együttműködést állapít meg a három hatalom között, amelyek ezenkívül kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy kölcsönösen támogatják egymást minden politikai, gazdasági és katonai eszközzel abban az esetben, ha szerződő felek valamelyikét olyan hatalom támadná meg, amely nincs 507 Lásd 329-331. p. 380