Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

lyek, a népbíróság ítélkezési hatáskörébe vonattak. Nem kivétel ez alól az az eset sem, ha a mondott cselekményeket valaki mint a kormány elnöke vagy tagja követte el, annál kevésbé, mert a rendeletben háborús és népellenes büntettek alanyaként több esetben szerepelt a kormány tagja. (így a 11. § 2. pontjában: „mint kormány tagja", a 4. pontban : „a nyilas kormányban miniszteri állás", a 15. § 1. pontjában: „minisztérium tagja"). A népbíróság tehát törvény által felállított külön (kivételes) bíróság, melynek hatáskörét, időbeli és területi hatályát új jogszabályok határozzák meg, úgy azonban, hogy csak az ezekkel ellenkező anyagjogi és eljárásjogi szabályok helyeztettek hatályon kívül a népbíráskodás körében, míg az egyéb törvényes rendelkezések megfelelően alkalmazandók (10. és 64. paragrafusok). A népbíróság bírói hatalommal törvényesen felruházott hatóság, törvényerőre emelt rendelet állította fel, és szabályozta; pontosan körülírt eljárásjogi szabályok szerint jár el, anyagjogi tekintetben sem homályos, kötetlen „népérzületet", hanem törvényekben lefektetett tényálladékokat tesz bíráskodásának alapjául. Nem lehet kétséges, hogy a jogalkotónak szándékában és módjában állott eme kivételes bíróság hatáskörét olyképp megállapítani, hogy ezáltal a népbíráskodás körében, hatályon kívül helyeztettek a régebbi törvények eltérő hatásköri szabályai. És különösen abból is, hogy az 1880. évi 37. tc. (Btk. életbeléptetéséről) 6.§-ától eltérőleg a 81/1945 M.E. számú rendeletben a miniszterek büntetőjogi felelősségre vonásáról szóló 1848. évi III. tc. 32-36. §-ai nem tartattak fenn, arra kell következtetni, hogy a népbíróság a háborús és népellenes büntettek tekintetében a minisztereket illetően is hatáskörrel bír. A parlamenti bíróság nemzeti jellegű politikai bűntettesek feletti ítélkezésre hivatott. A háborús és népcllenes cselekmények tettesei azonban nem csupán saját államuk alkotmányát, politikai rendszerét, hanem a nemzetközi jogrendet, a kultúr humanizmus békéjét is támadják és veszélyeztetik. Ezért jogi tévedés lenne, sőt nyilvánvaló képtelenség a támadó háborúba való belépést felidéző vagy elősegítő, a nemzetközi jogelveket súlyosan sértő miniszterben egyszerűen a nemzeti alkotmányt sértő olyan minisztert látni, aki csak parlamenti felelősséggel tartozik. Mindezeknél fogva a népbíróság hatáskörét fennforogni látta a vád tárgyává tett ama bűncselekmények tekintetében is, amelyeket a vádlott, mint magyar miniszterelnök, s illetve mint magyar tárca nélküli gazdasági miniszter követett el. 2.1 Közjogi jogszabály, hogy a mentelmi jog tartalma szerint az országgyűlés tagját egyáltalában nem lehet bűnvádi eljárás alá vonni ama cselekményéért, amelyet törvényhozói hivatásának gyakorlása közben követ el. Amit viszont nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz: felelősségre vonható, azonban csak a Ház engedelmével, vagyis mentelmi jogának felfüggesztése vagy képviselői megbízatásának megszűnése után.