Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

Az 1945. évi VII. tc. által törvényerőre emelt 81/1945. M.E. számú rendelet 11. és 15. §-aiban körülírt bűncselekmények megvalósítói - többek között - éppen az or­szággyűlés tagjai lehetnek. És a törvény szövegéből kétségtelen, hogy a bűncselek­mények a törvényhozói hivatás gyakorlása közben valósíthatók meg. Mindezekből következik, hogy az idézett törvény a mentelmi jog tartalmát illetően lényeges változást hozott létre: nevezetesen a népbíróságok hatáskörébe tartozó bűn­cselekmények miatt az országgyűlés tagjai akkor is bűnvádi eljárás alá vonhatók, ha azokat törvényhozói hivatásuk gyakorlása közben követték is el. Vádlott most már nem tagja az országgyűlésnek, ennélfogva és a kifejtettekre te­kintettel is, jelen büntetőper vele szemben törvényszerűen lefolytatható volt ama cse­lekményei tekintetében is, melyeket annak idején, mint az országgyűlés tagja, tör­vényhozói hivatásának gyakorlása közben követett el. Érdemben : II. Dr. Imrédy Béla vádlott politikai pályafutása, egyénisége az ország negyedszázados történelmének ismerete és áttekintése nélkül nem ítélhető meg. Ellenforradalomban fogant ez a pályafutás, és ennek az ellenforradalomnak szellemét vitte magával abba korba is, amikor dönteni kellett a nemzet élete és halála felett. Az első világháború és az azt követő forradalmak után az európai államok között Magyarországon jutott elsőként uralomra az ellenforradalom jegyében fogant jobb­oldali politika, melynek legfőbb és kettős jelszava: az irredenta és az antiszemitizmus voltak. A Horthy Miklós személye körül tömörült csoport, saját egyéni és politikai ér­vényesülése érdekében, az úgynevezett „szegedi gondolat" valóra váltásával és a hi­vatkozott jelszavak hirdetésével igyekezett célkitűzéseit megvalósítani, ami abból állt, hogy a nép figyelme a szociális reformok szükségességétől eltereltessék az irre­denta és az antiszemitizmus irányába, s hogy így azután a régi nagytőkés és feudális uralmi rendszer fenntartható legyen. E csoport egyik vezetője Gömbös Gyula volt, a közös hadsereg egy nem nagy tehetségű, de annál nagyobb becsvágyú századosa. En­nek a politikai irányzatnak tükrében tűntek fel ezután azok, akik azelőtt ismeretlenek voltak, de akik később véres cselekedeteik révén annál hírhedtebbé váltak. Ezek a megtűrt és ezáltal valósággal elburjánzott kilengések a háborúban vesztes ország amúgy is megtépázott jó hímevét a külföldi országokban aláásták. Mindezek nagy­mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az ország - a vesztett háború következménye­ként bekövetkezett területi megszakítás és gazdasági leromlás mellett - végzetes helyzetbe került. Sehol másutt a világon, egyedül Magyarországon életre hívott eme jobboldali politika ugyanis hazánk gazdasági elszigetelődését idézte elő, és az ország a nemzetek közösségébe beilleszkedni nem tudott akkor, amikor erre nemzeti létének újjáépítése végett a legnagyobb szüksége lett volna. Évek múltak el, míg a vezető körök ezt a hibás politikát felismerték, és e felisme-

Next

/
Thumbnails
Contents