Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

Telekit a kormányzónak homo gubernatorisként én ajánlottam e viszály elsimítására, azonban Teleki nem vállalta a miniszterelnökséget. Arról, hogy vádlott másodszori miniszterelnöki megbízatása érdekében az akkori német követ is interveniált volna, nem tudok. A következő két hónap és két hét alatt az ország politikai primitívjei kerültek mind a vezető állásokba, amíg azután 1939 februárjában le kellett mondania a származási anyakönyvek miatt vádlottnak. Ez nagy konvulziók

459 között zajlott le, mert utána a kormányzat gondoskodott arról, hogy a parlament körül tüntetések legyenek. A vádlott nagy küldöttségeket fogadott, amit mégsem lehetett volna megtenni, mert hiszen ez lázadás volt. 500 emericánás

460 jött a parlament elé tüntetni. Elnöki jogomnál fogva a rendőrséget akartam igénybe venni, de az akkori rendőrkapitány nem engedelmeskedett nekem. A vádlott jellemzésére vonatkozólag a következőket mondhatom: A vádlott miniszterelnökségének még az ellenzék részéről is mindenki örült. Hiszen a bemutatkozó beszédének szociálpolitikai fejtegetései közepette éppen dr. Sulyok Dezső, e bűnügy népügyésze azt kiáltotta közbe, hogy: „ez valóságos májusi eső."

461 Annál nagyobb volt a csalódásunk, amikor - a nyilasok letörése helyettéppen az ellenkező irányba hajlott át, és egymásután kifogta a szeleket a vitorlából, csodálatos forradalomról beszélt stb. Bizonyos féktelen becsvágy volt benne. A legfontosabb szerintem e kérdésben, hogy kétségtelenül nagyeszű, nagy kultúrájú ember éppen a kultúráját gyilkolta meg, amikor ezekhez a politikai primitívekhez csatlakozott, ami később még jobban folytatódott. Népügyész kérdésére: Az 1938. évi november 2-i bécsi döntés körülményeiről sem akkor, sem később nem szereztem tudomást. Tanácsvezető bíró a Bp. 305. § 3. bekezdésében foglalt felhívására a vádlott a tanú vallomására észrevételt nem tesz. A népbíróság indítvány hiányában a tanú megesketését a Bp. 311. § 2. bekezdése alapján mellőzi. Belép dr. Amóthy-Jungerth Mihály,

462 62 éves, bácsordasi születésű, budapesti lakos, nős, volt diplomata, érdektelen tanú, aki a Bp. 210. §-ának 2. bekezdésében foglalt törvényes figyelmeztetés után az alábbiakban tesz vallomást: Komiányzásra alkalmas személy. 459 Vergődés, görcs. 460 Foederatio Emericana, Katolikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Szövetség, 1921-ben alakult a katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint diplomások szervezésére. Taglétszáma 1937-ben kb. 15 000 fő volt. 461 KN 1935-1939. XVIII. kötet, 608. p. Imrédy az öregségi biztosítás intézményének a falusi lakosságra történő kiterjesztésére vonatkozó tervekről beszélt, amikor Sulyok közbeszólt: „Ez a beszéd valóságos májusi eső!" 4 A tanú neve két változatban ismeretes: 1945 előtt keletkezett iratokban (a kor szokásának megfelelően) a magyar vezetéknév megelőzte a németes hangzásút. A tárgyalás jegyzőkönyve is ezt a változatot rögzíti. Emlékiratának megjelenése óta azonban inkább a megfordított - Jungerth-Arnóthy - változatot fogadja el a szakirodalom.