Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
ezekről az esetekről sem az akkori miniszterelnök, sem a felvidéki miniszter ne tudtak volna. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a tanú elé tárja a kézzel írott, tíz oldalnyi terjedelmű, az iratok között elfekvő vallomást. 420 RASSAY: Ezt a vallomást én saját kezűleg írtam és azt a népügyészséghez juttattam el, ahol betegségem miatt személyes kihallgatásra nem jelenhettem meg. Az ott írtakat teljes egészében fenntartom. Vádlott a tanácsvezető bírónak a Bp. 305. § 3. bekezdésében foglalt felhívására a tanú vallomására észrevételt nem tesz. A népbíróság indítvány hiányában a Bp. 311. § 2. bekezdése értelmében tanú megesketését mellőzi. Belép Szálasi Ferenc, 48 éves, kassai születésű, budapesti (V. Visegrádi köz 1. sz.) lakos, jelenleg háborús bűntett miatt előzetes letartóztatásban van, nős, volt vezérkari őrnagy, érdektelen tanú, aki a Bp. 208. és 210. §-ának 2. bekezdésében foglalt törvényes figyelmeztetés után, az alábbiakban tesz vallomást 421 : TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: [...] Most az érdekel minket elsősorban, hogy Walton Ágoston dr. az 1943 őszén lefolyt megbeszélésekről mit mondott önnek? SZÁLASI: Dr. Walton Ágoston 1944-ben, kétségtelenül már március 19-e után, referálta nekem a dr. Szentirmay Félix lakásán volt politikai megbeszélés lefolyását. Előrebocsátom, hogy ő nem 1943 őszére célzott, hanem a mi beszélgetésünket megelőző 6-8 héttel ezelőtt lefolyt beszélgetésre, tehát az február elején vagy közepén lehetett 1944-ben, mert Walton nálam március vége felé volt. Azt referálta, hogy Szentirmay lakásán összejöttek: Veesenmayer és a jobboldalhoz tartozó több magyar politikai személyiség - hajói emlékszem Rátzot, Imrédyt, Hubayt és még egy párat emlegetett, hogy Kundert is mondta volna, nem tudom. E megbeszélés alkalmából állítólag két kérdés vetődött fel, amint Walton elmondotta, az első kérdés az lett volna, hogy a belpolitikai kibontakozás szempontjából a nemzetiszocializmus tekintetbejöhet-e, és ezzel kapcsolatosan a szélsőjobboldalon álló pártok összefogása lehetséges-e? A másik kérdés pedig az volt, hogy ehhez a kibontakozáshoz német segítségre szükség van-e, vagy nincs. A két kérdéssel kapcsolatosan állítólag a vélemények megoszlottak volna. Az első kérdésre a vélemény az volt, hogy az összefogás lehetséges, az egyik rész szerint a Nyilaskeresztes Párt nélkül, a másik rész szerint - ezt állítólag Ruszkay képviselte volna - a Nyilaskeresztes Pártot is bele kell vonni ebbe a kiLásd 3. sz. dokumentum. 421 Az MTI-kiadvány szerint: „ Amikor Szálasi Ferenc feltűnt a terem ajtajában, a hallgatóságból kirobbant a felháborodás. Az elnök figyelmeztette a hallgatóságot, hogy őrizze meg a nyugalmát, mert különben kiürítteti a termet, majd feltette a szokásos kérdéseket, többek között, hogy mi a foglalkozása. Szálasi óriási derültséget keltve, komolyan kijelentette: Nemzetvezető. EflnökJ: A rendes foglalkozctsa? Szálasi: Rendfokozat nélküli honvéd. E: S ezt megelőzőleg? Szálasi: Vezérkari őrnagy. E: Lefokozták? Szálasi: Igen. "
