Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a Bp. 309. § 5. bekezdése alapján elrendeli dr. Walton Ágoston és dr. Gera József tanúk szembesítését, arra a ténykörülményre vonatkozólag, hogyan közvetíthette Gera József dr. a Szálasi és Walton találkozását, holott Gera József dr. abban az időpontban nem is volt Budapesten. WALTON: Én valóban 1944 április legelején beszéltem Szálasival. Úgy emlékeztem, hogy Gerához fordultam mint sógoromhoz, de ha ő nem így emlékszik, akkor Budinszkyhoz. Budinszkyt én jól ismertem, mert évfolyamtársam volt. Azt nem tudom megmondani, hogy Szálasi kinek a társaságában fogadott, valaki ott volt vagy Henney vagy Csia. GERA: Én április elején nem lehettem ott, mert nem tartózkodtam Budapesten. A szembesítés után népügyész kérdésére: A népügyészségi vallomásomnak azt a kitételét, hogy „a magyar kibontakozás csak német támogatással érhető el", 407 nem tartom fenn. Nem tudom, hogy került ez a kitétel bele, tehát megállok ott, hogy Imrédy Béla olyan választ adott Veesenmayer követnek arra a kérdésére, hogy a magyar kibontakozás német segítség nélkül is megvalósítható-e vagy sem, hogy nem. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ ezután a Bp. 307. §-a értelmében tanú elé tárja a népügyészségi vallomását. GERA: Azt a már fentebb előadott változtatással tartom fenn. Vádlott a tanács vezető bírónak a Bp. 305. § 3. bekezdésében foglalt figyelmeztetés után a tanú vallomására nem tesz észrevételt. A népügyész kéri, a védő megokoltan ellenzi a tanú megesketését. A népbíróság halk tanácskozásban meghozza, tanácsvezető bíró kihirdeti az alábbi végzést: A népbíróság a Bp. 311. § 1. bekezdése értelmében a tanú megesketését törvényes akadály hiányában elrendeli. Védő semmisségi okot jelöl meg a Bp. 384. § 9. pontja alapján. Tanú a Bp. 217. § 3. bekezdésében történt ismételt figyelmeztetés után az esküt az előírt módon letette. Belép dr. Rassay Károly, 59 éves, orsovai születésű, budapesti (II. Bolyai u. 9. sz.) lakos, nyugalmazott államtitkár, nős, érdektelen tanú, aki a Bp. 210. §-nak 2. bekezdésében foglalt törvényes figyelmeztetés után az alábbiakban tesz vallomást: RASSAY: Ha jól emlékszem, azokat a jegyzeteket, amelyeket ügyészi felhívásra készítettem 408 és benyújtottam, azzal kezdtem, hogy a vádlottat 1932-ben ismertem meg. 1932-ben ő lett a Gömbös-kormány pénzügyminisztere, megelőzőleg nagy renoméja volt és mint pénzügyminiszter - mondhatni - konzervatív politikát folytatott. BFL XXV.l.a. 3953/1945. 110. p. Lásd 3. sz. dokumentum.
