Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

miniszterek. Horthy azonban a felelősséget magának vindikálta" - vallotta később Imrédy. A miniszterelnök érezte a kormányzó növekvő bizalmatlanságát, ezért hangoztatta valamennyi év eleji megnyilatkozásában iránta való hűségét, és elhárította a vezéri ambíciók vádját. Szavai azonban nem estek egybe cselekedeteivel. A kormányzó különösen zokon vette, hogy Imrédy több fontos törvényjavaslat esetében elmulasztotta kikérni előzetes hozzájárulását a parlamentben való benyújtás előtt. Nemcsak államfői jogainak csorbítását látta ebben, de némelyikkel tartalmilag sem értett egyet, különösen vonatkozik ez Imrédy földreform-elképzeléseire, és bizonyos mértékig a második zsidótörvény tervezetére. Kánya értesülése szerint Imrédy egy előterjesztésének visszautasítása kapcsán szóvá tette Horthy előtt a „régi bizalom" hiányát, mire a kormányzó közölte vele, hogy „... tényleg megingott a bizalma, mert a zsidó- és földreform-törvény életbevágó paragrafusairól nem referált neki".

41 Nem hagyható figyelmen kívül Horthyné és Imrédyné vetélkedése sem, ami befolyásolta férjeik viszonyát is. A miniszterelnök helyzete az új év első hónapjának végére minden tekintetben tarthatatlanná vált. Eltávolításának legcélszerűbb módját, amely eleve kizárhatja az 1938. novemberi végkifejlet megismétlődését, Rassay Károly liberális politikus és újságíró találta meg. Be kell bizonyítani, hogy a kormányfő zsidó származású! Mi vagy ki adta neki ezt az ötletet, hitelcsen nem állapítható meg. Valószínű, hogy a mindentudó pesti pletyka már korábban is suttogott a nem teljesen árja ősökről, és Rassay előtt már többen kísérleteztek ilyen irányú puhatolózással, azonban eredménytelenül. Neki viszont sikerült hitelesnek tűnő adatokat produkálni Imrédy egyik dédszülőjének feltételezett zsidó eredetéről. Imrédy tudott arról, hogy ellenfelei származását firtatják. Kolosváry-Borcsa Mihály már december 20-a után figyelmeztette őt erre, sőt röpcédulák is megjelentek, melyek családfáját „nem éppen előnyös" színben rajzolták meg. Kálmán fivére az év végén viszont elégedetten tért haza Csehországból, egy hivatalos német okmánnyal felszerelve, mely szerint a „vád" hamis. Imrédy 1939. január 15-én bajai beszédében mindenesetre szükségesnek vélte, hogy a közkézen forgó röpcédulák adatait a széles nyilvánosság előtt cáfolja meg. Ezzel egyet biztosan elért: akinek eddig eszébe sem jutott, hogy az ő származásán töprengjen, az is gyanúsnak találta a kéretlen önigazolást. Bethlen István és politikai környezete előtt nem volt titok, hogy a kormányzó meg akar szabadulni Imrédytől, de lemondatásához olyan érvre van szüksége, amelyet a németek nem kifogásolhatnak. Horthy István 1939. február 12-én, egy vadászaton kifejezetten felszólította Zsitvayt, tegyenek végre valamit: „Kérve kérlek, kedves bátyám, ... segíts apámnak, hogy úrrá tudjon lenni az őt két és fél hónapja emésztő problémán. Mi, a családja, aggódunk érte! A német intervenciót nem bírja saját erejéből Imrédy vallomása. Jelen kiadvány 223. p. 41 Jungerth-Arnóthy Mihály: Moszkvai napló. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Sipos Péter és Szűcs László. Budapest, 1989, Zrínyi Katonai Kiadó. 283. p.