Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

nyilatkozott róla. Általában azt tapasztaltuk, hogy ő nem pártvezér, hanem a nemzet vezére akar lenni. Mikor a Felvidék visszacsatolása után különvonaton mentünk a kassai bevonulás­ra, valósággal fellázították a pártot azzal, hogy lehetetlen dolog, vádlott zsidó szár­mazása ellenére Magyarországon antiszemita politikát akar folytatni. A pártban ettől kezdve sokféle személyi és tárgyi vonatkozású ellentét támadt, aminek az lett a folyo­mánya, hogy többen kiléptek a pártból. Én a magam részéről külön léptem ki, talán órákkal, vagy egy nappal előbb, mint a disszidensek. Amikor kiléptünk a pártból, vádlott intenciója szerint ellenünk egy nagy hajsza kezdődött, országszerte fellázították ellenünk a Vitézi Székeket, vidéken a pártszer­vezeteket és ez így folytatódott tovább. Vádlott pedig az új helyzetben már kizárólag a jobboldalra támaszkodott. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Imrédy egész magatartásából nyilvánvaló volt, hogy nem­csak miniszterelnök, hanem ennél sokkal több akar lenni. Nyilvánvalóan ez a lélekta­ni rugója annak, hogy a liberális beállítottságú politikusból szélsőjobboldalivá és antiszemitává vált. KELEMEN: A népügyészségen tett vallomásomról készült jegyzőkönyv utolsó be­kezdésében foglaltakat kifejezetten fenntartom. 392 A Vigadóban tartott vízkereszti beszéde teljesen arra mutatott, hogy vádlott Hitlert és Mussolinit kívánja utánozni. HEGYHÁTI NÉPBÍRÓ: A kormányzó-helyettes választásnál 392 Imrédy volt, aki szem­behelyezkedett a kormányzó-helyettes választásával. Mi volt ennek az oka? Az intéz­mény vagy a személy ellen volt Imrédynek kifogása? KELEMEN: Vádlott a kormányzóval eleinte jó viszonyban volt, később azonban a kormányzó nekem említette, hogy nem szereti őt. Hogy ennek a kormányzó-helyette­si vitában elfoglalt álláspontja volt-e az oka, azt nem tudom, valamint azt sem, hogy vádlottnak itt tulajdonképpen az intézmény, vagy pedig a személy ellen volt-e kifo­gása. A látszat kifelé az volt, hogy ő az intézményt is és a személyt is kifogásolja. Politikai ügyész kérdésére: Ma is helyesnek tartom azon lépésemet, hogy a kormánypártból disszidáltam és meg vagyok győződve, hogy ha a kormányzó nem nevezi ki még egyszer vádlottat miniszterelnöknek, az ország nem jutott volna a mai katasztrofális helyzetbe. Csak hallomásból tudom, hogy Erdmannsdorff közbenjárt a kormányzónál vádlott újbóli kinevezése érdekében. Tény az, hogy Teleki Pál is és mások is a kormányzóval elhi­tették azt, hogyha vádlottat nem nevezi ki újból miniszterelnöknek, az országban fel­fordulás és forradalom lesz. • "„Imrédy Béla egész magatartásából nyilvánvaló volt, hogy nemcsak miniszterelnök, hanem ennél több akar lenni. Mussolinit és Hitlert akarta utánozni. Közben egészen német befolyás alá került, mert lát­ta, hogy a németek támogatása nélkül nem tud hatalmon maradni, márpedig neki a világnézeti kérdések­nél is fontosabb volt a hatalom birtoklása. Ez a lélektani rugója annak, hogy Imrédy liberálisból és angol­barátból, zsidó vérsége dacára, nemzetiszocialistává, szélsőséges háborús pártivá és antiszemitává lett." BFL XXV.l.a. 3953/1945. 74. p. 393 Lásd a 13. sz. dokumentumot.

Next

/
Thumbnails
Contents