Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

minden miniszteri tárcára három nevet jelöljünk. Megemlítette, hogy az ő feladata a kormányzóval egyetemben egy úgynevezett „elegante Lösung"

380 létrehozása. Ha ez nem sikerül, annak következménye lenne, hogy ő kénytelen lenne jelenlegi állását feladni és visszavonulni. Megjegyzem, a vádlott e beszélgetésen nem voltjelen, de mi az ő kérésére mentünk fel. Mi a többi párttal egyetértésben minden miniszteri posztra három embert jelöltünk, és a jelölésünket átadtuk a német követnek, ő ennek alapján délután egy listát állított össze, amely szerint Imrédy Béla lett volna jelölve miniszterelnökké. Erre én telefonon kértem a vádlottat jöjjön fel a követségre. Amikor megérkezett, Veesenmayer a három-három névből összeállított listát felolvasta, Imrédy kijelentette: „Addig nem nyilatkozhat, vajon vállalja-e a miniszterelnökséget, amíg a kormányzónál audiencián nem volt." Erre az audienciára vagy aznap, vagy a következő napon sor is került. Emlékszem, hogy vádlott a kihallgatás után határozottan kijelentette, nem vállalja a miniszterelnökséget. 1944. március 21-ről 22-re virradó éjjel megbeszélés volt a miniszterelnökségen, amelyen én, valamint vádlott is jelen voltunk. Mivel a kormányzó sem a vádlottat mint miniszterelnököt, sem engem mint hadügyminisztert nem akceptált, szóba került, hogy a pártunk, amely egyébként az első összeállítás szerint még a belügyi tárcát kapta volna, egyáltalán nem vesz részt a kormány alakításában. Hosszas éjjeli tanácskozás után végül is abban állapodtunk meg, hogy - nehogy még rosszabb következményei legyenek a német részről történt megszállásnak mint nem várt lépésnek -, pártunknak részt kell vennie az új kormányban. Szó volt arról, hogy mivel a mi pártunk a parlament második legnagyobb pártja, megfelelő helyeket kell az új kormányban biztosítani. Felvetődött a belügyi és a kereskedelmi vagy iparügyi tárca. Élénk vita után nehezen létrejött az a kompromisszum, amely szerint engem miniszterelnök-helyettesnek - tárca nélkül - jelöltek. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Igaz-e, hogy a vádlott a párt részvételét ahhoz kötötte, hogy Ön kapja a miniszterelnök-helyettesi tárcát? RÁTZ: Való, hogy vádlott pártunk részvételét az én miniszterelnök-helyettességemhez mint feltételhez kötötte. Részvételünkkel kívántuk a legrosszabb következményt elhárítani: félő volt ugyanis, hogy mivel a németeknek az itt levő német hadseregre más helyen szükségük lesz, esetleg a szomszédokkal, a tótokkal és románokkal szállatják meg az országot kormányalakítás nem sikerültségc esetén. Tudomásom szerint vádlott nem tudott arról, hogy Rajniss a Szálasi-kormányban 1944. október 15-én tárcát vállalt. Ehhez tudomásom szerint ő előzőleg hozzá nem járult. Egyébként Rajniss tárca vállalásáról közülünk senki sem tudott. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a tanú elé tárja a Bp. 307. §-a értelmében népügyészségi vallomásának idevonatkozó részben eltérő részét. RÁTZ: Valóban úgy adtam elő a népügyészségen, hogy [az] október 15-én megalakult Szálasi-kormány koalíciós kormány volt, amelyben az Imrédy-párt Rajniss Ferenc kultuszminisztersége révén volt érdekelve. Ezt a kijelentésemet én akként értetElegáns megoldás. 268