Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
1939-ben következett a második zsidótörvény. Véleményem szerint a közvélemény nyomásának hatása alatt jött létre, itt a német hatás nem érvényesült. Ezt a törvényjavaslatot ugyanis Teleki Pál idejében óriási többséggel fogadta el az a képviselőház, amelyet az egész nemzet szabad akaratából, titkos választás alapján, minden befolyás nélkül választott meg. 367 TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Ki irányította ezt a választást? KUNDER: Az 1939-es választásokban vádlottnak annyi szerepe volt, hogy az Egységes Párt 368 részéről ő is részt vett a választások irányításában. Arról nincs tudomásom, hogy a választások fő irányítója vádlott lett volna, ő is épp úgy tartott a választás során politikai beszédeket, mint a párt többi prominens tagjai, de nem volt kezében egyedül a választások vezetése. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a Bp. 305. §-a értelmében tanú elé tárja a budapesti népügyészségen tett vallomásáról felvett jegyzőkönyv 4. bekezdésében foglaltakat. 369 KUNDER: 1938 májusában lett a vádlott miniszterelnök az Anschluss után; 1939. február 14-én szűnt meg m[iniszter]elnök lenni. Ezt az időt a müncheni tárgyalások, a bécsi döntés és a Felvidék visszacsatolása töltötték ki, így tehát vallomásomat erre az egész időre értettem, és azt mondottam, hogy ebben az időben a magyar politikai életnek ez volt a tengelyében, vagyis a Felvidék és általában az elszakított területek visszacsatolása. 1940. október 21-én alakult meg a Magyar Megújulás Pártja. Célkitűzései 370 jórészt szociális és gazdasági reformokra irányultak, így a földreform is szerepelt ebben a programban. Rámutathatok itt arra, hogy például szociális vonalon megoldottuk a biztosítás kérdését, s a munkásság érdekében munkás jóléti reformokat léptettünk életbe. A pártnak vezető elve volt ugyan a tekintélyi elv, de abban az értelemben, ahogy azt vádlott hangoztatta, hogy ti. a vezetői pozíciót mindennap külön meg kell szolgálni. Ő a vezetői tekintélyt nem úgy élvezte, mint ez Hitlernél történt, hogy egyszer megválasztották pártvezetővé és hatalomra kerülvén ez a hatalom nem csúszhat ki a kezéből, ellenkezőleg - ha ma talán furcsán hangzik, de úgy volt - ezt ő demokratikusan gondolta, és gyakorolta is. A párt megalakulásakor már folyamatban volt a német háború, azonban senki sem kívánta közülü[n]k azt, hogy ebben a háborúban részt vegyünk. A jugoszláv kérdéssel kapcsolatban az volt a vádlott felfogása, hogy miután Jugoszlávia szétesett, az ott levő magyarok megvédésére a magyar hadseregnek be kell vonulnia Bácskába. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Ön nem tud arról, hogy 1943 októberében a párt vezetése megbeszélést folytatott egy Veesenmayer nevű személlyel? Az 1939:IV. tc, a második zsidótörvény 1939. május 5-én lépett hatályba. A tanú által említett titkos választásokra csak 1939. május 28-29-én került sor. 368 Az 1939-es választások idején a kormánypárt neve: Magyar Élet Pártja. Imrédy szerepéről a választások irányításában lásd Sipos: i. m. 113-114. p. 369 BFL XXV.l.a. 3953/1945.93. p. Kunder 1945. október 16-i népügyészségi vallomása. „Imrédy politikai vonalvezetése ezen időponttól kezdve kizárólag a német vonalra volt alapozva." 37 Az MMP programjáról lásd a bevezető tanulmányt.
