Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
hogy miniszterelnök tanácskozásán a követ is jelen legyen, csak a külügyminiszter tárgyalásain szoktak jelen lenni a követek. TANÁCS VEZETŐ BÍRÓ: 1944. március 19-ét megelőzően tapasztalt-e előkészületeket Magyarország megszállására és tett-e jelentést kormányának ezekről, vagy nem? SZTÓJAY: 1944. március 19-énck előzményeiről a következőkben számolhatok be: A német vezető körök hangulata 1943 tavaszától 1944. március 19-ig folytatólagosan és fokozatosan rosszabbodott. Ez azzal kezdődött, hogy Kállay miniszterelnök májusban beszédet tartott, 360 melyben azt a megállapítást tette, hogy a háborút nem ő kezdeményezte, de már ezt megelőzően megállapították azt, hogy véleményük szerint a magyar politika megváltozik, s bizonyos irányban más oldal felé keres kapcsolatokat a magyar kormány. Konkréten szólva tudomást szereztek Szent-Györgyi professzor ankarai utazásáról, Barcza követ svájci tárgyalásairól és egyéb más részletekről is, 361 amelyekből következtethetőleg bizonyos gyanúval éltek a magyar politika iránt, úgyhogy amikor a kormányzó 1943 áprilisában meghívásra Salzburgba érkezett, német részről memorandum formájában összeállítva átadták a kormányzónak mindazokat az adatokat, amelyekből a magyar kormány politikai ingatagságáról szereztek tanúbizonyságot. Hogy ezek a bizonyítékok a német köröknek a Magyar Megújulás Pártjával vagy egyéb nemzetiszocialista pártokkal fennálló kapcsolata folytán jutottak ott nyilvánosságra, arról nincs tudomásom, mert nekem mint követnek legszigorúbban tiltva volt bizonyos titkos felderítési szolgálatokat végezni a német komiány ellen, nehogy létrejöjjön, illetve fokozódjék Magyarországgal szemben a bizalmatlanság. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Kállay politikája helyesléssel találkozott Berlinben? SZTÓJAY: 1943-ban 362 Kállay miniszterelnökké történt kinevezésekor Budapesten jártam. Kállay nekem azt az utasítást adta, hogy teljes mértékben fenn kell tartani az eddigi magyar-német viszonyt. Közölte velem azt is, hogy német köröknél tudomása szerint nem nagy bizalommal vannak iránta, mert nem ismerik. Felkért, hogy a német kormánnyal közöljem e feletti sajnálkozását, hogy világosítsam fel a vezető köröket a tekintetben, hogy ő Gömbös kormányában miniszter volt, Gömbös barátja volt, és sajnálja, hogy annak idején kilépett a Gömbös-kormányból. 360 Kállay a MÉP fővárosi és Pest megyei szervezeteinek nagyválasztmányi ülésén a Nemzeti Sportcsarnokban 1943. május 29-én kijelentette: „Nem az én kormányom alatt döntetett, hogy részt veszünk az 1942-es orosz hadjáratban. Nem kétlem, hogy így kellett dönteni, és ha elhangzott szövetségesünk hívó szava, azt követni kellett.... csak olyan áldozatot vállalok, amely a nemzet erőivel arányban áll. Védekező háborút folytatunk, egyetlen érdekünk az, hogy békében élhessünk határaink között." Pesti Hírlap, 1943. május 30. 361 Szent-Györgyi Albert nem Ankarában, hanem Isztambulban lépett kapcsolatba brit és amerikai megbízottakkal 1943. február elején. Barcza György 1943. április elején utazott Genfbe. A magyar béketapogatózásokról lásd Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Összeállította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Juhász Gyula. Budapest, 1978, Kossuth Könyvkiadó. 362 Kállayt 1942 márciusában nevezték ki miniszterelnökké.
