Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
A szövetség tagjai részére tagsági igazolványt adott ki, úgy emlékszem, az igazolványok SS-pecséttel voltak ellátva, hogy a Nemzeti Szövetség tagjai ezzel igazolhassák magukat. Amikor Rajniss Ferenc október 15-én miniszteri tárcát vállalt, erre nem kért és nem kapott engedélyt, ezt a ténykedését párt szempontból elbírálni már nem lehetett, mert ő nem a párt megbízásából vett részt a Szálasi-kormányban. Október 15-e után vádlott nagyon ritkán jelent meg a parlament ülésén, s nem emlékszem rá, hogy ott felszólalt volna. Fekete Károly népbíró kérdésére: A Felvidék visszacsatolásakor én vetettem fel a képviselő behívási rendszert, minthogy az akkori Magyarországon érvényben levő választójog nem elégítette volna ki a felvidéki területsávot, ahol sokkal szélesebb körű választójog volt, tehát nekem új választójog bevezetésére lett volna szükségem, ez azonban az akkori helyzetben alig volt elképzelhető, ezért tettem azt a javaslatot, hogy átmenetileg záros határidőig azok a magyarok, kik 1935-ben szereztek mandátumot a prágai, pozsonyi és ungvári tartománygyülésen, képviselhessék a felvidéki magyar népet. Vádlott az én előterjesztésemet magáévá tette. Mérő József népbíró kérdésére: Úgy emlékszem, hogy vádlott kb. 500 holdra méretezte a földbirtok maximumát. Hogy hány holdat akart évente felosztani, azt nem tudom, én mindenesetre azt konstatáltam, hogy a magyar konzervatív feudális körök rendkívül radikálisnak minősítették felfogását. Politikai ügyész kérdésére: Számomra nem volt feltűnő a Volksbund magyarországi megalapítása, mert a németek mindenütt megszervezték a maguk pártját. Azon se ütköztem meg, hogy a Német Birodalom összeköttetést tartott fenn a magyarországi német kisebbséggel, hiszen ez így történt más országokban is, így valószínűnek tartom, hogy a szudétanémetek vezére, Henlein is Németországból kapta utasításait. Egyébként a magyarországi és csehszlovákiai németséget nem lehet egymással kapcsolatba hozni, mert Csehszlovákiában négy és fél millió német volt, a lakosságnak mintegy 30%-a, míg nálunk a németség száma kb. 7-800 000. 351 Tudomásom volt arról, hogy olyan térképek kerültek forgalomba, melyeken a Dunántúl Németországhoz tartozónak volt feltüntetve, ezt azonban azzal magyaráztam, hogy a túlzott nemzeti sovinizmus mindenütt terveket gyárt, melyek azonban nem jelentenek hivatalos állásfoglalást. Tény az, hogy a bécsi döntés a magyar területhez tartozott Pozsony-Ligetúj falut Németországhoz csatolta, ami ellen mi tiltakozásunkat is jelentettük be. Védő kérdésére: Csehszlovákiában a szudétanémetek száma kb. 3,5 millió volt. A német kisebbség a trianoni Magyarország területén kb. félmillió, az 1938-1941 között megnagyobbodott országterületen kb. 700 000 főt számlált.
