Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

Vádlottnak gazdasági minisztersége alatt nem állt módjában a termelés fokozása, mert a légitámadások folytán a magyar ipari termelés fokozatosan csökkent. Vádlott kérdésére: Vádlott igen nagy tiszteletben tartotta a kormányzó személyét annak ellenére, hogy a kormányzó-helyettesi javaslatban ellene szólalt fel. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a Bp. 305. §-a értelmében tanú elé tárja a nyomozás során tett vallomását. JAROSS: Ez a vallomás megfelel a valóságnak. Tanácsvezető bírónak a Bp. 305. § 3. bekezdése értelmében a vádlotthoz intézett kérdésre: vádlott a tanú vallomására észrevételt nem tett. A népbíróság tanú megesketését indítvány hiányában a Bp. 311. § 2. bekezdése értelmében mellőzi. Belép dr. bárcziházi Bárczy István, 63 éves, budapesti születésű, és (I.,Vár Werbőczy u. 4.) lakos, nős, róm. kat. vallású, nyugalmazott miniszterelnökségi államtitkár foglalkozású, érdektelen tanú, aki a Bp. 210. §-ának 2. bekezdésében foglalt törvényes figyelmeztetés után az alábbiakban tesz vallomást. BÁRCZY: Vádlottat közelebbről pénzügyminiszteri kinevezésekor ismertem meg a Gömbös-kormány idejében. Később 1935-ben a Nemzeti Bank elnöke lett. Imrédynek igen értékes kapcsolatai voltak. Többek között Montague, a Bank of England elnöke szintén őt proponálta, úgyszintén más külföldi pénzügyi kapacitások is. így került 1935 januárjában a Nemzeti Bank élére. Később Darányi után miniszterelnök lett, és több közjogi javaslatot terjesztett elő az országgyűlésen. Azután következett az úgynevezett Szent István év, amelyen a későbbi XII. Pius pápa mint pápai legátus voltjelen. Vádlott akkor nagy beszédet tartott. Később, augusztusban voltak a közjogi Szent István ünnepségek. Augusztus 15-én az esztergomi királyi palota restaurálásának bemutatása, 18-án a székesfehérvári országgyűlés, végül augusztus 20-án a szokásos Szent István-napi körmenet, és 21-én vádlott Kánya Kálmán külügyminiszterrel, Rátz Jenő honvédelmi miniszterrel a kormányzó kíséretében Németországba utaztak. Mecsér András vádlottnak erről a látogatásáról azt a kijelentést tette, hogy Imrédy 30 évig nem teheti be a lábát Németországba, annyira levizsgázott. Nemsokára ezután felvetődött a csehországi kérdés, s ezzel kapcsolatban Magyarország is területi igényeket támasztott. A müncheni egyezmény volt irányadó e kérdésben, amelynek megkötése után azonban egy pótegyezmény

352 készült, és ennek 2. §-a kimondotta azt, hogy amennyiben Magyarország és Lengyelország a csehszlovákiai viszonylatban nem tudnak megegyezni három hónapon belül, ismét összeülnek a négyhatalom képviselői, éspedig a négy miniszterelnök: Chamberlain, Nem pótegyezmény készült, hanem a müncheni szerződés függeléke rendelkezett a magyar-csehszlovák, illetve lengyel-csehszlovák területi vita rendezésének alternatívájáról.