Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

volt, hogy szuverenitásunk helyreállítása nem sikerült, továbbá az invázió révén a há­borús helyzet kedvezőtlenebbre fordult, tehát a háborús kitartásnak és a győzelemnek reménye összezsugorodott. Ezek az okok azonban már július eleje óta fennforog­tak, a kormány hetek óta lemondásban volt. A Sztójay-kormánynak ugyanis német részről azt ígérték, hogy amennyiben bizonyos problémák megoldódnak, kivonják csapataikat. A vádlott által alapított Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség célja a külső és belső egység megalapítása, a törvényes rend és belső fegyelem megtartása a célból, hogy a külső frontot támogassa. A bajtársi szövetség főleg olyan frontot megjárt fiatalembe­rekből állott, akik nem akartak belépni a tűzharcos szövetségbe, mert azt túl konzer­vatívnak találták. A KABSZ ügyében Winkelmann egy hozzám intézett levélben arra figyelmezte­tett, hogy a KABSZ esetleg egy fegyveres alakulat szervezését vette tervbe. Én ezen csodálkoztam, mert többször kifejtettem azon nézetemet, hogy amíg én belügymi­niszter vagyok, addig Magyarországon fegyveres alakulatot senki sem szervezhet. Ilyen értelemben válaszoltam is Winkelmannak, hangsúlyozva, hogy ezen álláspon­tomat nem változtattam meg. Winkelmann azt hiszem úgy vélte, hogy az alakulatot párpolitikai felhasználás céljára alapították. Vádlott tudomásom szerint 1944 júniusában lemondott a KABSZ vezetéséről. 350 Ekkor teljesen visszavonult a politikától, semmiféle befolyást magának biztosítani nem akart, és semmi olyan intézkedést nem tett, ami arra irányult volna, hogy ő újból igényelné a vezetést. Amíg vádlott volt a KABSZ vezetője, kizárólag olyan keretek között mozgott, amelyek alapszabályaiban le voltak fektetve. Vádlott a lemondás után Sopronba utazott. A Nemzeti Szövetség megalakulásában semmi szerepe nem volt. Abba, mint a Magyar Megújulás Pártjának minden tagja, ő is belépett, mikor egy ízben Sopronból feljött Budapestre előzetes tájékoztatásom alapján. A Nemzeti Szövetség célja megítélésem szerint nem a háború folytatásának biztosítása, hanem az volt, hogy a sorskérdésekben a konnányzó és az országgyűlés egymás meghallgatása után döntsenek, tehát tulajdonképpen a nemzeti összhang megteremtését célozta. Ebben az időben már bizonytalan formában ugyan, de érte­sültünk arról, hogy a kormányzó fegyverszüneti tervekkel foglalkozik, a Nemzeti Szövetségben azonban a fegyverszünet kérésének problémája nem szerepelt. Vádlott a szövetségben csak egyszerű tag volt, nem emlékszem arra, hogy lényeges kérdések­ben felszólalt volna. Az 1944. október 15-i proklamáció végrehajtását semmi esetre sem a Nemzeti Szövetség akadályozta meg. A szövetség képviselő csoportjának nagy része ebben az időben szerte-széjjel az országban tartózkodott. Imrédy nem 1944 júniusában, hanem augusztusában mondott le az MMP és a KABSZ vezetéséről és a kormányból is ekkor lépett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents