Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Védő semmisségi okot jelöl meg a Bp. 384. § 9. pontja alapján. Tanú a Bp. 217. § 3. bekezdése értemében történt ismételt figyelmeztetés 340 után az esküt előírt módon letette. [...] A tárgyalás harmadik napja 1945. november 16. [...] A népbíróság folytatja bizonyítás felvételét. Belép: Jaross Andor, 49 éves, komáromcsehi születésű; budapesti (II., Külsőtörökvész u. 9. sz.) lakos, nős, gazdálkodó, nyugalmazott belügyminiszter foglalkozású, jelenleg háborús bűntett miatt a budapesti népügyészség fogházában előzetes letartóztatásban lévő érdektelen tanú, aki a Bp. 210. §-ának 2. bekezdésének és a Bp. 208. §-ának megfelelő törvényes figyelmeztetés 341 után az alábbiakban tesz vallomást: JAROSS: Vádlottat 1938 nyarán ismertem meg, mikor egy ízben még a Csehszlovák Köztársaság területéről Budapesten jártam, és bizonyos kérdésekben tájékozódni kívántam, s felkerestem őt hivatali helyiségében. Amikor 1938-ban a felvidéki területsáv visszacsatoltatott Magyarországhoz, természetszerűen szoros kontaktus létesült közöttem, mint a csehszlovákiai magyar pártnak elnöke és Magyarország miniszterelnöke között. A visszacsatolás első napjaiban a vádlott megbízott azzal, hogy a tervezett katonai közigazgatás keretében bizonyos politikai megbízotti szerepet vállaljak és segítségére legyek a katonai közigazgatás fejének. Később, amikor rekonstruálta kormányát, felkért arra, hogy a felvidéki területek gondozásának feladatával vállaljak miniszteri tárcát. 342 Ezt vállaltam, miután összeegyeztettük politikai nézőpontjainkat, és megállapítottam, hogy általában az elvi kérdések tekintetben tökéletes összhang uralkodik közöttünk. Ezek az elvi kérdések általában véve szociális jellegű reformok voltak. Én és a felvidéki behívott képviselők olyan kormányelnököt láttunk vádlottban, aki vállalta azokat a reAlaki semmisségi ok, ha a bíróság „a perorvoslatot használónak a tárgyaláson tett indítványa felett nem határozott vagy indítványa ellenére, illetőleg ellenzése dacára a főtárgyaláson közbenszóló határozatot hozott, mely a törvénynek a vád vagy a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét sértette meg, illetőleg tévesen alkalmazta." 340 A tanú az eskü fontosságára és a hamis tanúzás következményeire figyelmeztetendő. 3 1 A tanú nem kötelezhető vallomásra vagy valamely kérdésben feleletre, ha abból rá vagy hozzátartozójára jelentékeny kár vagy szégyen hárulna. 34 A Felvidéki Minisztérium 1938. november 15.-1940. április 1. között működött. Vezetője Jaross Andor tárca nélküli miniszter, államtitkára Szilassy Béla, az 1938. november 5-én a képviselőházba behívott felvidéki képviselők egyike volt. A minisztérium a visszacsatolt területek különleges érdekeit képviselő, konzultatív, tanácsadó szervként működött, az 1940. januári állapot szerint 19 főből álló köztisztviselő állománnyal.
