Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

így Langsfeld, a kabinetiroda főnöke, valamint egy portás is. 337 Jellemző, hogy más­nap a németek már tudták, hogy egy alkalommal Sztálinhoz levelet írtam a kormány­zónál. Állítólag c levélnek a másolata a „Cs"-csoportbelieknek kezéhez is jutott. Védő kérdésére: Hogy a Nemzeti Szövetség a fegyverszünet megkötésének megakadályozására milyen technikai intézkedéseket tett, azt nem tudhatom, mert egy politikai csoport rit­kán tesz en bloc intézkedéseket, de tagjai ilyen irányban működhetnek. Kétségtelen, hogy a kormányzói deklarációt jobban kellett volna előkészíteni. Többek között két­ségtelenül ez volt a sikertelenség oka. Vádlott kérdésére: A disszidensek vezérkara alatt Sztranyavszkyt, Kornist, Mikeczet, Bornemisszát és Marschall Ferencet értettem. Ezek a kisgazdapárt akkori vezetőivel barátságban működtek együtt a parlamentben. Vádlott, kiéli útja után nekünk, kormánypárti képviselőknek a pártban elmondotta, hogy a komiányzó előtt német részről azzal vádolják őt, hogy angol kém. Arról nem tudok, legalábbis nem emlékszem, hogy a vádlottnak kiéli látogatása al­kalmával éles összecsapása lett volna a német kormány hivatalos képviselőjével. Ar­ról van tudomásom, hogy Hubay Kálmán a vádlott ellen éles támadásokat intézett a Magyarságban 193 8 október folyamán. Lehetségesnek tartom, hogy Hubayt erre a tá­madásra az indította, hogy neki fájt az, hogy a németek vádlottat jobban favorizálják, mint őt, és ezért kompromittálni akarta a németek előtt a vádlottat. Hogy a vádlott Hubaynak a hungarista tömegek támogatása ellenében miniszteri tárcát ígért volna, azt hallomásból tudom, erre maga Hubay alludált, 338 és a közvetítő személy úgy in­formált engem, ha Imrédy megkapja a nyilaskeresztes tömegeket, valamint a magas rangú katonák támogatását, akkor ezek segítségével átveszi a hatalmat és diktatúrát fog életbe léptetni. Ez volt az én elhatározásomnak döntő faktora. Tanács vezető bírónak a Bp. 305. § 3. bekezdése értelmében a vádlotthoz intézett kér­désére: a tanú vallomására észrevételt nem tesz. Népügyész kéri, a védő megokoltan ellenzi a tanú megesketését. A népbíróság halk tanácskozásban meghozza, és a tanácsvezető bíró kihirdeti az alábbi végzést: A népbíróság a Bp. 311. § 1. bekezdése értelmében a tanú megesketését elrendeli, mert az ellenzésnek nem látja indokát. 337 Langsfeld Géza államtitkár, a kabinetiroda főnökének helyettese volt. A tanú állításán kívül nincsen bizonyíték arra, hogy német szolgálatban állott volna. A kormányzó közvetlen környezetében a németek­nek kémkedett Brunswik György altábornagy, útimarsall. 338 Utal, céloz.

Next

/
Thumbnails
Contents