Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

volna a kilépésre. Az nem felel meg a valóságnak, hogy német részről nyomdagépet kaptunk volna, arról sem tudok, hogy a pártot pénzemberek, így Becsey Antal, vagy a Sorg-cég támogatták volna anyagilag. 329 HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Ön 1944 nyarán vagy késő tavaszán, mint az Esti Újság főszerkesztője, magához hívatta néhány magyarországi zsidó érdekeltség embereit és tárgyalt arról, hogy a magyar zsidóság tegyen lépéseket a külföldön el­hangzott Magyarország elleni és rendkívül felháborodott sajtóhangok letompítására. RAJNISS: 1944 év nyarán a Zsidó Tanács 330 tagjai több ízben jártak nálam, barátsá­gosan és emberségesen megtárgyaltam velük, milyen memorandumot lehetne szer­keszteni a Magyarországon való maradásuk érdekében. Ily alkalommal mondhattam el a tanács egyik tagjának, Török Sándornak a következő esetet: Imrédy egy alkalom­mal lakásomra jőve elmondotta, hogy Budakalászon 331 vagy más helyen - pontosab­ban már nem emlékszem - zsidó tábor mellett ment el és ott a saját szemével rettene­tes helyzetet látott, s hogy az ügyben okvetlenül kell valamit tenni. Megállapodtunk abban, hogy én Bakyval, Imrédy pedig Jarossal beszél ez ügyben. Azt hiszem, ez meg is történt. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: És tudja, mi lett az intervenció eredménye? Az lett, hogy az egész tábort deportálták. A többi között a 70 éves Agai Bélát és 12 éves gyermekeket is. Nyolcvan-száz embert zsúfoltak egy vagonba. KÁLDI ISTVÁN VÉDŐ: Meglepetéssel értesült-e a németek bejöveteléről? Vagy úgy beszélt-e Imrédy, mint aki tudott erről? RAJNISS: 1944. március 19-én reggel Imrédy feljött a lakásomra, és izgatottan mondotta el, hogy éjszaka a németek megszállták az országot és elfogták a kormány­zót. Azt ajánlotta, valamennyi képviselő jelentkezzék katonának. Emlékezetem sze­rint talán Jaross is jelen volt e beszélgetésnél. A vádlott valósággal magán kívül volt, amikor a történteket elmondotta. Hangulatunk csak akkor lett kissé nyugodtabb, mi­kor közben telefonon olyan hírt kaptam, hogy a németek a kormányzóval egyetértés­benjöttek be, és őt nem fogták el. A március 19-én a német követségen tartott megbe­szélésen ott voltam, és valóban a németek óhaja az volt, hogy Imrédy legyen a miniszterelnök. E megbeszélésen előbb Veesenmayer mondotta el az eseményekre " Becsey Antal - egy rendőrségi jelentés szerint - „... a zsidótörvény életbe léptetése óta egyre-másra szervezte vállalati érdekeltségeit és a legtöbb helyen a részvénytöbbséget is magához váltotta. Nyílt ti­tok, hogy a tulajdonaként szereplő hatalmas részvénypakettek egy része Jaross Andoré és politikai bará­taié, a másik része pedig a régi zsidó tulajdonosoké". Becsey 64 vállalatban volt érdekelt tulajdonosként, főrészvényesként vagy igazgatósági tagként. Anyagilag támogatta az Imrédy-pártot, a többi szélsőjobb­oldali mozgalmat és sajtójukat. MOL K 149. B.M. VII. res. 1942—4—6124. (1942. április 2.) - A Sorg-cég az ország egyik legnagyobb építőipari vállalata volt, amely jelentős összegekkel támogatta a nyilaspártot. BFL VII.5. e. B. 18669/1949. Sorg Antal és társainak pere. Jereb Ervin cégvezető, majd igazgatóhelyettes rendőrségi vallomása. 30 A Zsidó Tanács 1944. március 20-án, a megszálló német hatóságok utasítására Stern Samu, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke vezetésével megalakult, országos hatáskörű zsidó vezető szerv volt. 331 A budakalászi téglagyárban elhelyezett koncentrációs táborban gyűjtötték össze a zsidókat a főváros­tól északra fekvő településekről, valamint a Csepel-szigeti táborokból. Az itt őrzött több mint 20 000 főt 1944. július 6-8. között szállították el Auschwitzba.

Next

/
Thumbnails
Contents