Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
zonnyal a kormányzó sugalmazott, nem tartottam ildomosnak kitérni. Kértem azonban, hogy változtassák meg az eskümintát, mert az nem felel meg vallási felfogásomnak. Ez meg is történt, és így léptem be a Vitézi Rendbe. 298 HEGYHÁTI NÉPBÍRÓ: Származási igazolást nem kértek? 299 IMRÉDY: A belépéskor a nagyszülőkig kértek csupán származási igazolást, így az állítólagos zsidó dédszülőm nem képezett akadályt. HALÁSZ NÉPBÍRÓ: 1942-ben az indemnitási vitában követelte a zsidók gettóba költöztetését, a zsidó vagyonok elkobzását, szóval mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket azután a Sztójay-kormány kiadott?™ IMRÉDY: Még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy a második zsidótörvénnyel nyugvópontra kívántam juttatni az egész problémát, aminek nem mond ellent 1942-ben az idemnitási vitában elmondott beszédein, melyben kértein a zsidó lakosság részéről úgy az élelem, mint a lakás tekintetében mutatkozó túlfogyasztás korlátozását. Követeltem még a zsidó vagyonok ellenőrzését, de nem elkobzását, s utalást tettem arra, hogy a középkorban bizonyos szeparáció volt szokásos, ilyen szeparációt azonban nem kértem. A vádiratba beadott észrevételeimben hivatkozott öt év, ameddig a második zsidótörvénnyel ki lehetett volna bírni, úgy értendő, hogy szerencsésebb konstelláció mellett ezzel a törvénnyel az egész zsidókérdést nyugvópontra lehetett volna juttatni, tehát nem pozitív értelemben veendő. A Vitézi Rend a kormányzó kezdeményezésére 1920. szeptember l-jén a 6650/1920. M.E. sz. rendelet alapján alakult szervezet. Tagjai közé azokat a személyeket vették fel, akik az első világháborúban vagy az 1919-es ellenforradalmi mozgalmakban érdemeket szereztek. A Vitézi Rend főkapitánya a kormányzó volt. Ő avatta vitézzé Imrédy Bélát 1938. május 22-én, a Szent István év alkalmából Székesfehérvárott rendezett szertartáson. - Imrédy végigharcolta az első világháborút, és mint az 5. császári és királyi huszárezred tartalékos főhadnagya szerelt le. Hét kitüntetést kapott, ezekhez járult a Károly csapatkereszt. - Hcllebronth Antal ny. tüzérségi tábornok a Vitézi Rend főkapitányának helyettese volt. A törzskapitány a több vármegyét összefogó Vitézi Törzsszék élén állott, Magyarország területét nyolc vitézi Törzsszékre osztották. 299 A vádirat ugyanis azt a gyanút fogalmazta meg, hogy Imrédy már 1938-ban tisztában volt egyik ősének zsidó származásával, és ennek leplezésére avattatta magát vitézzé származási iratok bemutatása nélkül. 300 KN 1939-1944 XVI. kötet 200. p. Imrédy 1942. november 25-én szólalt fel ilyen értelemben a költségvetési vitában: „Addig is, míg a miniszterelnök úr kitelepítési megoldása megvalósítható lesz, keretek közé kell szorítani a hazai zsidóság életét, olyan keretek közé, amelyek a zsidóságnak egész embertömegét és minden életmegnyilvánulását szabályozzák ... Ugyanannak az állapotnak korszerű megvalósítása felé kell haladnunk, amelyet annak idején a középkorban a gettó jelentett, tehát a szétválasztás, elkülönítés és a keretbe szorítás folyamata az, amit azonnal meg kell indítani. Ez egyértelmű a még itt-ott meglevő gazdasági és szellemi befolyás azonnali kikapcsolásával. Ezt a lépést kell hogy kövesse a zsidóságnak mint közismert túlfogyasztónak a megállapított fejadagokon felüli keresletből való kikapcsolása ... mint lakásfogyasztónak korlátok közé való szorítása és vagyoni túlsúlyának megszüntetése ... a zsidó vagyonok likvidálásának előkészítése és a zsidó vagyonoknak egy e célra felállítandó szerv vagy bank útján való ellenőrzés révén történhetik." [sic!]
