Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

életében sem játszottam vezető jellegű szerepet. Egyik felszólalásom csupán egy­szerű közbeszólásnak tekinthető, egy másik felszólalásomban budget-technikai kér­désekkel foglalkoztam, ti. hogy lehet-e budget-t csinálni. Egy további felszólalásom­ban bizonyos jelenségekre hívtam fel a figyelmet, és felvilágosításokat kértem a Nemzeti Szövetség vezetőségétől, akkor, amikor nem volt már valami nagy egyetér­tés a Nyilaskeresztes Párttal. Álláspontom szerint a vezető jellegű cselekmény nem azt jelenti, hogy az elkövetője prominens személy legyen, hanem magának a cselek­ménynek kell vezető jellegűnek lenni. így egyszerű felszólalásaim nem tekinthetők vezető jellegűeknck. A Nemzeti Szövetségbe azért léptem be, mert egész politikai irányvonalammal összeegyeztethetőnek, illetőleg logikus konzekvenciának tartot­tam, hogy csatlakozzam. A Szövetség nem azért alakult, hogy fegyverszüneti szerző­dés létrejöttét meghiúsítsa, hanem, hogy a parlament jogait, illetőleg az országgyűlés és a kormány közötti összhangot biztosítsa. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ ismerteti az X./ 6.1 alatti, a Nemzeti Szövetség soproni ülé­seiről készült feljegyzéseknek 11., 14. és 36. oldalain foglaltakat. IMRÉDY: Valóban jelen voltam az ismertetett üléseken. Budapesten is részt vettem egy ülésen. MÉRŐ JÓZSEF NÉPBÍRÓ: Minden csecsemő tudta Magyarországon, hogy mi az igazság a kassai bombázás körül. A külföldi rádiók is közölték a való tényállást, csak Ön nem tudott erről? IMRÉDY: A Kristóffy-féle sürgönyt abban az időben nem ismertem, annak végle­ges szövegét pedig csupán a háború után tudtam meg. Nekem el kellett fogadnom az orosz-magyar háború kitörésének okául a magyar kormány hivatalos közlésében megjelölt kassai bombázást. POLITIKAI ÜGYÉSZ becsatolja X. /17 alatt a Magyar Futár 1944. november 8-i szá­mát, hivatkozik „A törvényhozás döntött az államfői kérdésben" című cikk illusztrá­ciója gyanánt közölt két képre, amelyeken a vádlott szerepel. A politikai ügyész ezzel kívánja bizonyítani azt a körülményt, hogy a vádlott a nyilasok uralomra jutása után sem vonult vissza az aktív politikai élettől, és hogy őt Szálasi rendszerében is promi­nens politikai személynek tartották. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ megállapítja, hogy a politikai ügyész által becsatolt lappél­dányban megjelölt két képen valóban a vádlott szerepel. [...] Imrédy a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége 1944. december l-jén Sopronban tartott ülésén javasol­ta, hogy rendes költségvetés készítése helyett, amire nincsen lehetőség, a Szálasi-konnány kapjon felha­talmazást a kiadások eszközlésére és a bevételek behajtására. Az országgyűlés tehát adjon indemnitást a kormánynak úgy, hogy az eddigi keretek között éljen a költségvetés jogával. A szóban forgó ülésnapon egy újabb felszólalásában aggodalmát fejezte ki ellenséges ejtőernyősök diverziós tevékenysége és „bel­ső forrongás lehetősége miatt". Szükségesnek tartotta a karhatalmi erők együttműködésének biztosítá­sát. Szóvá tette továbbá, hogy terjedőben van azon vélemény, hogy nincsen különbség a német és az orosz megszállás között. Ezért elkerülendők a súrlódások a magyar és a német katonai szervek között, az SS alakulatok ne foglaljanak el magyar szerveknek kiutalt helyiségeket. - December 8-án Imrédy két má­sik képviselővel megbízást kapott a Nemzeti Szövetségtől, hogy szervezzék meg a képviselők családtag­jainak elhelyezését Sopron környékén. (MOL K 8. Törvényhozók Nemzeti Szövetségének naplója.)

Next

/
Thumbnails
Contents