Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
A harmadik ok, amely minket magyar-német viszonylatban befolyásolt, az a körülmény, hogy én például a német nép biológiai expanzív erejét nem ítéltem meg olyan erősnek, mint amilyen erősnek azt Hitler és Goebbels propagandája beállította. A német népszaporodás aránya számottevően alatta maradt a megkívánt átlagnak, sőt bizonyos vonatkozásban alatta maradt a miénknek is. Ezzel szemben a környező szláv népek szaporodása sokkal nagyobb volt. Ennek következtében fennállott az a lehetőség, hogy ez a biológiai erőgyarapodás hovatovább magyar szempontból kedvezőtlen arányokra fog vezetni és Magyarország elszlávosodása fog bekövetkezni. Ezt bizonyítja például a magyar és német vegyes házasságoknál tapasztalható tünet is, amely szerint ezeknél a házasságoknál mindig a magyar fél befolyása, illetve tulajdonsága kerekedett felül. Ez nyomta rá a bélyegét a családra és a családból születő gyermekekre is. Ugyanekkor ez a keveredés az ország keleti részén létrejött vegyes házasságoknál szláv, vagy román vonatkozásban nem volt magyar szempontból ilyen kedvező. A magyar nép biológiai ellenállóképessége a németekkel szemben tehát sokkal nagyobb volt, mint a szlávsággal, vagy a románsággal szemben. Ezenkívül a magyar népben fennállott egy állandó védekezés a germán expanziós törekvésekkel szemben, amit úgy fejezhetnék ki, hogy a magyar nép ebben a vonatkozásban az állandó küzdelemben már bizonyos készségre tett szert. Ezt az ellenállást a szlávsággal szemben felismerni nem tudtam. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ; Önnek mégis csak számolni kellett már a németek vereségével Ismernie kellett azokat a kinyilatkoztatásokat, hogy a németeket nem tartják tisztességes küzdőknek, és a háború elindítóinak tartják őket. Kinyilatkoztatták azt is, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor a háborús uszítókat mint közönséges bűnözőket vonják felelősségre. Mindezek ellenére odacsatolta, odavitte Magyarországot arra az oldalra. IMRÉDY: Megjegyezni kívánom, hogy az általam követett német orientáció nem azt jelentette, hogy bizonyos német rezsimhez kapcsolódunk, hanem azt, hogy a németséggel együtt állunk. Hozzá kell még tennem, hogy amikor miniszterelnök lettem, az angoloknak a Magyar Nemzeti Bankhoz kiküldött tanácsadója, Bruce, angliai útra indult, amelynek az volt a célja, hogy mielőtt kiválik a Magyar Nemzeti Bank szolgálatából, megérdeklődje, vajon lehet-e magyar termékek számára bővebb piacot létesíteni az angol világbirodalomban. Megkértem ez alkalommal, hogy érdeklődjék angol politikai körökben, Magyarország igényei iránt van-e érdeklődés. Bruce-nak módja volt az angol külpolitika vezető tényezőivel beszélni ezekről a kérdésekről. Az angol világbirodalomnak ezek a tényezői akkor azt az egyértelmű véleményüket fejezték ki, amit nekem Bruce írásban is adott, 260 hogy nagyobb politikai érdeklődés Magyarországgal szemben már csak azért sem várható, mert Magyarország földrajzi fekvésénél fogva előbb vagy utóbb kénytelen-kelletlen, de Németország karjaiba esik. Tehát az angol politika részéről nagyobb érdeklődés Magyarország iránt nem 260 BFL XXV.l.a 3953/1945. 992-993. p.; lásd III. fejezet 4. sz. dokumentum. 196
