Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
volt, s így olyan politikai szituációba kerültünk, ahol kisebb vagy nagyobb baj között kellett választani. Ezért állottam én a német politikai vonal mellé. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ ismertette Hitlernek és Goebbelsnek, valamint más német vezető egyéniségeknek a zsidósággal szemben elhangzott kiemelkedőbb nyilatkozatait, amelyek megfenyegetik a zsidóságot azzal, hogy a háború az európai zsidóság kiirtásával 261 fog végződni, nem pedig Németország megsemmisítésével, sőt az egyik nyilatkozat szerint a zsidóság kiirtása olyan kevéssé bűn, mint a bacilusoké. Sem Ön, sem más nem hivatkozhatik arra, hogy nem tudta, hogy mi történik a zsidókkal, és mi sors vár reájuk. Tehát valótlan az ügyész előtt (3. oldal ut. bek.) tett vallomása. 262 Mit mond erre? IMRÉDY: Amikor 1938 márciusában sor került a Darányi-kormány első zsidó törvényének benyújtására, ezt a magyarság konzervatív része is úgy tekintette, mint szükségszerűséget a felkorbácsolt kedélyhullámok lecsillapítására. A mindig igen óvatos Felsőházban is alig volt ellenzék. A törvényjavaslatot még Darányi idejében nyújtották be, parlamenti tárgyalását azonban én fejeztem be, s előkészítésében is részt vettem, de nem abban az értelemben, hogy intézkedéseit én sugalltam, mert egyes intézkedésekkel szemben aggályokat is fejeztem ki, hanem abban az értelemben, hogy a minisztertanács vitáinak írásbeli összefoglalását elküldöttem az Igazságügyminisztériumba és a Miniszterelnökség illetékeseihez kidolgozás céljából. 263 A második zsidótörvény idején már más volt a helyzet. Akkor már túl voltunk a Felvidék visszacsatolásán, sőt Szálasi elítéltetésén is. A hullámok mégsem csendesedtek le, és a szélsőjobboldali mozgalmak vetése tovább ért. A nyugati befolyás belső ható okokat is felszínre vetett. Ekkor már egyébként a zsidósággal kapcsolatban Európa-szerte kezdtek kibontakozni a rendezés körvonalai, és nekünk már csak amiatt is tennünk kellett valamit, mert a szomszéd államokból való zsidó beáramlás helyzetünket súlyosbíthatta. Az északkeleti részek visszacsatolása következtében a zsidóság olyan frissen bevándorolt réteggel nőtt meg, amelynek asszimilációjáról nem lehetett beszélni. Az állandó okok közé tartozott, hogy Magyarországon aránylag magas volt a zsidóság arányszáma: hat-hét százalék, 264 és ezt északkeletről állandó bevándorlás táp261 Hitler 1939. január 30-án a Rcichstagban (birodalmi gyűlés) a náci hatalomátvétel évfordulóján rendezett ünnepi ülésen kijelentette: „ ... ha a nemzetközi zsidó tőkének Európában és másutt sikerülne a népeket ismét világháborúba taszítania, akkor ennek a következménye nem a világ bolsevizálása, s így a zsidóság győzelme, hanem ellenkezőleg, a zsidó faj pusztulása lenne Európában". 262 Imrédy itt arra hivatkozik, hogy az Auschwitzról szóló híreket ellenséges propagandának tudták be. 263 BFL XXV.l.a. 3953/1945. 835-838. p.; Id. III. fejezet 2. sz. dokumentum. 264 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a korabeli országterületen a zsidó népesség aránya 5%, az 1920-as cenzus alapján a trianoni országterületen 5,9%, az 1930-as népszámlálás idején 5,1%, 1941-ben a korabeli országterületen 4,9% volt.
