Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
tárgyalást folytatja és a hatáskör kérdésében véghatározatában foglal állást. Tudomásul. IMRÉDY: Ami a személyemmel kapcsolatos eseményeket illeti, 1913 szeptemberében szereztem meg a doktori oklevelet, 1914. október l-jén bevonultam katonai szolgálatra, s amikor önkéntes évemet leszolgáltam, kitört az első világháború. Ebben mint katona vettem részt, és végül mint főhadnagy szereltem le 1918. november 15-én. Katonai szolgálatom közben kineveztek a budapesti pénzügyigazgatósághoz fogalmazó gyakornoknak, s leszerelésem után ehhez a hivatalhoz vonultam be szolgálatra. Innen 1919. januárban a pénzügyminisztériumba rendeltek be, ott utoljára mint pénzügyi titkár szolgáltam 1921. december végén. Ekkor kiváltam az állami szolgálatból, és 1922. január 1-ével átléptem a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének, a pénzintézetek akkori érdekképviseletének szolgálatába mint titkár, ahol idővel főtitkár lettem. 1926. január 1 -ével a Magyar Nemzeti Bank kötelékébe léptem mint igazgatóhelyettes. Ebben a minőségben feladatom volt megszervezni az úgynevezett közgazdasági tanulmányi és statisztikai osztályt, amely a bankpolitikai kérdésekkel és azok statisztikai alátámasztásával foglalkozott. 1928 végén igazgatóvá neveztek ki, és egyben az üzletvezetőség tagja is lettem. E minőségemben a Magyar Nemzeti Bankban kifejtett ügyködésemen kívül gyakran felhasználtak arra, hogy különböző külföldi tárgyalásokon kiküldöttként szerepeljek nemcsak a bank, hanem a magyar állam megbízásából is. Ezzel kezdtem meg külföldi pénzügyi kapcsolataim kiépítését. E minőségemben vettem részt az úgynevezett jóvátételi tárgyaláson 245 is előbb 1930. év januárjában Hágában, majd ugyanezen év tavaszán Párizsban. Egyéb nevezetesebb konferenciákról most nem tudnék beszámolni, de részt vettem több ilyen konferencián részben a Nemzeti Bank, részben a Pénzügyminisztérium megbízásából. 1932 szeptember havában, amikor a Gömbös-kormány megalakulása került szóba, egy bizalmas embere útján Gömbös kérdést intézett hozzám, hajlandó lennék-e a kormányába pénzügyminiszter gyanánt belépni. Gömbös Gyulát bár korábbról ismertem, ismeretségünk azonban nem volt nagyon régi keletű; csak néhány alkalommal találkoztam vele, de - úgy látszik - figyelmét felhívták rám más körökből is. Miután elvi hajlandóságomat kifejeztem, Gömbössel előzetes megbeszélést folytattam. Ennek során két feltételt szabtam: az egyik az volt, hogy nem vagyok hajlandó inflációra vezető, illetve inflációs politikát folytatni, a másik feltételem pedig, hogy nem vagyok hajlandó olyan politika részese lenni, amely szembeállíthat engem a katolikus felfogásommal. Miután e két kérdésben egyetértettünk, vállaltam 1932. október 1-ével a pénzügyminiszteri tárcát. Gömbös kormányának kezdetén az ország nehéz pénzügyi és gazdasági helyzet előtt állott. Az 1930-ban világszerte kitört pénzügyi és gazdasági válság 246 hullámai Lásd Fülöp-Sipos: i. m. 144-145. p. A gazdasági világválság 1929 októberében kezdődött.
