Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

visszaadása eredeti feladatuknak, a jogszabály-előkészítésnek, irányításnak és ellenőrzésnek, míg a harmadfokú ügyintézés nagyobb területű, hatáskörű új kerületi hivatalokra hagyassék. Közelebb vinni az ügyintézést az élethez és a felekhez, ez volt a cél. A dolgozó nemzet szakmai (hivatásrendi) megszervezése a munkaadók és munkások egyenlő joga és beleszólási joga alapján, a munka és tőke viszonyának eltolása a munka javára, bizonyos mérvű szociális államosítás (bányák, cukorgyárak, villanymüvek), a mezőgazdaságban földreform, párosulva az új kisbirtok erős megszervezésével szövetkezeti alapon, sok kis egzisztencia teremtése, szociális gondoskodás a nemzetszervezet révén. Politikailag még azt említem meg, hogy a többpártrendszert elvetve egységes politikai szervezetet terveztünk, az ún. „Nemzetszervezetet", amelyen belül a diszkusszió szabadsága érvényesül. A zsidótörvénynél éppúgy, mint általában, erős küzdelmet folytattunk a visszaélések, korrupció és indokolatlan kedvezések ellen, és az összeférhetetlenség érvényesítéséért. Például ismételten hangoztattuk, magam is, hogy aki pedig a zsidókérdés megoldásában akár mint törvénykező vagy tisztviselő közeg részt vett, az semmiféle anyagi előnyben ebből kifolyólag nem részesülhet, tehát például zsidó földet nem kaphat, arizált

231 vállalatba be nem ülhet stb. Politika és üzlet (egyéni anyagi boldogulás) nem szabad, hogy kapcsolatban álljanak egymással. Németbarát külpolitikát követtünk - ez igaz, de nem azért, hogy ezzel a németeknek használjunk, hanem azért, mert ezt tartottuk Magyarország jól felfogott érdekében állónak. Ami pedig a lázítás és izgatás vádját illeti, nemcsak a parlamentben, hanem a pártban elhangzott felszólalásaimban mindig igyekeztem a mérséklet, a józanság és tárgyilagosság adta kereteket betartani és ebben az irányban befolyásolni pártom tagjainak munkásságát. Különösen meg kell jegyeznem ebben a vonatkozásban, hogy sem az „Egyedül Vagyunk", sem a „Magyar Futár" szerkesztésében részt nem vettem, ennek következtében a felelősség sem hárítható reám az ott megjelent cikkekért. Az sem áll, hogy szociális törvényt nem alkottam, mert ha másra nem is utalok, maga az az egy tény, hogy az ipari munkásság gyermekpótlékát az én idevonatkozó törvényem vezette be, megcáfolja ezt az állítást. 29./ Nemcsak pártom szerepének félreismerése, hanem a félreismerés mértéktelen túlbecsülése vezethet csak arra a vádirati megállapításra, mintha ez az „uszítás és lázítás", amely pártunknak tulajdoníttatott a vádiratban, lett volna egyik legfőbb oka Magyarország háborúba sodródásának. A Jugoszláviához tartozott bácskai terület megszállása és a Szovjet-Oroszországgal bekövetkezett hadiállapot körülményei Bárdossy László perében

232 bő megvilágításra kerültek, és semmiképpen nem igazolják ezt a vádirati megállapítást. Hogy ezeket a fejleményeket akkor hogyan ítéltem meg, ezt kihallgatásomkor elmondottam, de most is hangsúlyozom, hogy az akkor ál231 Keresztény vezetés alá került. 232 Bárdossy László a népbíróság előtt. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta, magyarázó jegyzetekkel ellátta Pritz Pál. Budapest, 1991, Maecenas Könyvkiadó. Különösen a 120-146. p.