Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
kintélyt annak a Gömbös-kormánynak, amely szellemi tekintetben „komoly értéket felmutatni nem tudott". Elvégre arról a kormányról, amely tagjai között Kánya, Fabinyi, Keresztes-Fischer és Hóman foglaltak helyet, ezt nyilvánvalóan nem lehet állítani. 6.1 Ugyancsak „féktelen" ambícióim jelének tudja be a vádirat azt, hogy a pénzügyminiszteri székből 1935. január elején a Jegybank-elnöki pozícióba mentem át és ezt előmenetelemre alkalmasabb pozíciónak minősíti. Köztudomású ugyanis, hogy akkori jogi és gazdasági rendszerünkben a Jegybank a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozott, aki az ellenőrzést kormánybiztos útján gyakorolta. Tehát a pénzügyminiszter bizonyos vonatkozásokban felette állt a Jegybank-elnöknek és nem fordítva. A hazai példák is azt mutatják, hogy Jegybank-elnökből ismételten lett pénzügyminiszter, de arra, hogy pénzügyminiszterből Jegybank-elnök lett volna, csak az én esetemet lehet például felhozni. Az ok pedig egészen más volt, mint amit Rassay Károly vallomása felhoz, amely vallomás egyébként is a „költészet és valóság" alcímet viselhetné. Popovics Sándor, a Jegybank akkori elnöke az 1934. év folyamán már súlyos betegségben szenvedett, amely hivataloskodásában komolyan gátolta, és érezhető volt, hogy a Jegybank megfelelő irányítása hiányzik. Gömbös Gyula még 1934. év folyamán felvetette nekem, hogy ha kedvem van, cseréljem fel a pénzügyminiszteri állást a Jegybank-elnökivel. Emlékszem rá, hogy Gömbösnek ez a közlése kellemetlen benyomást tett rám, mert inkább azt sejtettem mögötte, hogy szívesen látná kormányából való kiválásomat. Az ősz folyamán a Bank of England elnöke 209 kezdte sürgetni a Jegybank-elnök kérdésének tisztázását. A Bank of England mindig különös érdeklődéssel viselkedett a Magyar Nemzeti Bank iránt, és annak sok tekintetben a természetes kollegialitáson túl is segítségére volt. A Magyar Nemzeti Banknál működő tanácsadó is angol személyiség volt. Az akkori tanácsadónak, Mr. J. H. Brucc-nak, valamint Quandt Richárdnak, a Magyar Nemzeti Bank későbbi vezérigazgatójának tanúkénti meghallgatásával igazolhatom, hogy a Bank of England a legkomolyabb nyomást gyakorolta abban az irányban, hogy a Jegybank elnökszékc - Popovics Sándor iránt érzett minden nagyrabecsülésük dacára - az én személyemmel töltessék be. Ennek a tárgyilag is megalapozott körülménynek tudható be, hogy engedtem a kívánságnak és 1935. január elején foglaltam el a Nemzeti Bank elnökségét. Ebben kizárólag a közérdek szolgálata vezetett, és semmiféle személyi szempont nem befolyásolt, amiért is kénytelen vagyok a Rassayfélc indoklást visszautasítani. 1.1 A vádirat kifogásolja Gömbös Gyula politikáját, amely a fasiszta Olaszország mellett 1933-ban Németországban uralomra jutott német nemzetiszocialista rendszerhez köti a nemzet sorsát. Nem értem azonban, hogy akkor miért kifogásolja a Gömbös-kormányból való kiválásomat és a politikától mégis sokkal távolabb álló Jegybank-elnöki székbe való átmenetet. 8./ A vádirat 9. oldalán foglalt utalás katolikus világfelfogásomra szintén nem Montagu Norman.
