Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
keseredettségébcn egyre fokozódik. Mindez egyre nagyobb erőfeszitést, áldozatot kíván tőlünk is." Kérem ezen pásztorlevél hiteles szövegének beszerzését és ismertetését. 194 Végül idetartozólag előadom, hogy 1944. augusztus 8-tól, vagyis a miniszteri széktől való lemondásomtól kezdve még a vád sem tudja egyetlen ilyen irányú nyilatkozatomat idézni, nyilván azért, mert attól az időponttól kezdve egyetlen politikai természetű nyilatkozatot sem tettem. Tehát éppen a legkritikusabb időben, amikor a háború átcsapott az ország területére, és így korábbi fő törekvésem - a háborút az ország területétől távol tartani - meghiúsultnak látszott. Tehát egyetlenegy szót sem szólottam a vád által megtámadott irányban. A népbíróságnak mély belátással és bölcsességgel vizsgálnia kell azt az akaratot, melyből a cselekmény kiindult. Azt a szándékot és feltevést, amely a cselekvőt vezette. Kutatni kell, hogy az akarat, a szándék az ország érdekében állott-e, a cselekvő személy elképzelése és feltevése szerint. Minthogy pedig a háború megindulása és folytatása rajtam kívül álló tény volt, így a háborút kizárólag védelmi háborúnak tekintettem, és az erőfeszítést ennek a célnak megfelelően kívántam a már előadottak szerint. A szándék, a cél tehát nemes volt, Magyarország érdekében álló. Az ország területének megmentése - a háború borzalmaitól. A vádirat ugyanazon része a továbbiakban olyan cikkeket sorol fel, amelyekért semmi vonatkozásban felelőssé tehető nem vagyok. Ugyanezen alapon a Magyarországon íródott összes hasonló cikkekért engem lehetne felelősségre vonni. A vád meg sem kísérli bizonyítani, hogy mily módon gyakoroltam befolyást ezen közlemények létrejöttében. Az „Egyedül Vagyunk" című folyóiratban a háború egész idején irányító szerepem nem volt. Ennek bizonyítására Rátz Erzsébet tanú kihallgatását kérem. Ad vád IV. Az I. zsidótörvény tekintetében a formába öntés első kísérlete tőlem számlázott. Az intézkedések elgondolása a minisztertanácsok közös munkája. Lehet, hogy Széli József, Rassay Károly tanúvallomásában említett és aggályokat kifejező felszólalásaim lehet hog y 195 me gtörténtek. A rendelkezésen kétségkívül azonban ezek csak enyhíthettek. Felszólalásaimban egyébként összefoglaltam és rendszereztem az elhangzottakat, és másnap elkészítettem felszólalásom lényegét feltüntető nem jogászi szövegtervezetet. Ugyancsak vállalom a felelősséget e törvény Darányi alatt be nem fejezett parlamenti tárgyalásainak lebonyolításáért. AII. zsidótörvény tekintetében az a helyzet, hogy a törvény előkészítése és benyújtása az én vezetésem alatt álló kormány részéről történt, a parlamenti tárgyalás azonban lemondásom folytán csak a képviselőNincs nyoma annak, hogy a pásztoriéval ismertetésére sor került volna. - Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke 1943. február 3-án kiadott pásztorlevelében utalt a keleti fronton elszenvedett veszteségekre, óva intette híveit „az aggodalmaskodástól", „a rémlátástól" és „a hazug hírek terjesztésétől", felszólította őket a reménykedésre és az áldozatkészségre. Ráday Levéltár. A/l-b (Püspöki Levéltár) 681-1943. sz. 195 „csakugyan" kézzel áthúzva, helyette beszúrva: „lehet hogy".
