Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
III. Nbr. 11. § 6. pontjába ütköző háborús bűntettnek, 117 IV. Nbr. 15. § 1. pontjába ütköző népellenes bűntettnek 118 és V. 1930. évi III. tc. 58. §-ába ütköző hűtlenség 119 bűntettének elkövetésével, mert: 1./Magyarország a vádlott felelős miniszterelnökségének idején, 1939. január 13-án csatlakozott az antikomintern paktumhoz. Ennek az volt a következménye, hogy a Szovjetunió 1939. február 3-án megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, majd a paktum szelleméből kifolyólag Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez; amelyből viszont az következett, hogy Magyarország 25 éven belül másodszor Németország által megindított támadó háborúban a németek oldalán 1941. április 7-én Jugoszlávia ellen, majd ugyanez év június 26-án a Szovjetunió ellen, majd ezt követően Nagy-Britannia és az Észak-amerikai Egyesült Államok ellen háborúba lépett - és így vezető állásban kifejtett fenti tevékenységével és magatartásával elősegítette az 1939. évi háborúnak Magyarországra való kiterjedését. 2.11944. május 23-tól augusztus 8-ig gazdasági csúcsminiszteri tárcát vállalt a német megszállás alatt megalakult Sztójay-kormányban - és így vezető állásban kifejtett ezzel a tevékenységével viszont Magyarországnak a háborúban mind fokozottabb mértékben történt belesodródását segítette elő. 120 II. 1./ Továbbá mert 1940 októberében megalakította a Magyar Megújulás Pártját, amelynek sarkalatos politikai vonalvezetése a szélsőjobboldali világnézetek hirdetése volt, majd mint az előbb említett párt országos pártvezetője parlamenti szövetségre lépett a Magyar Nemzetiszocialista Párttal, 121 A 11. § 6. pont szerint háborús bűnös, aki „nyomtatványban, (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben, vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország habomba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja, és az országra káros irányba terelje". 118 A 15. § 1. pontja szerint népellenes bűntettben bűnös „a minisztériumnak, az országgyűlésnek az a tagja, vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, aki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabályok kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan részt vett". 119 1930:111. 58. tc. A katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről. 58. §: „A hűtlenség bűntettét követi el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő fegyházzal büntetendő, aki külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel szövetkezik vagy érintkezésbe bocsátkozik a végett, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja, úgyszintén az is, aki valamely külhatalmat a magyar állam ellen habomra vagy kényszerintézkedésre indítani törekszik." 120 E vádpont bizonyítékaként, a „köztudomású" tényeken kívül Imrédy saját vallomását, valamint a Sztójay-kormányba való belépésének hátterét illetően Veesenmayer vallomását jelöli meg a vádirat itt nem közölt „Bizonyítékok csoportosítása" c. része. 121 Bizonyítékként Imrédy saját vallomását, Rajniss, Jaross, Rátz, Rassay vallomásait jelöli meg az MMP célkitűzéseire vonatkozóan, valamint Veesenmayer vallomását arról, hogy ezt a politikai irányt német szempontból feltétlenül megbízhatónak tartották.
