Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
a Völkischer Beobachterben " személyemmel kapcsolatban megjelentek, hallottam, valószínűleg olvastam is őket. Ezen cikkek másolatai 8./ és 9.1 alatt a jegyzőkönyvhöz csatoltatnak. Zalaegerszegen május 31-én tartott beszédemre emlékszem, de tekintettel arra, hogy hiv[atalos] gyorsíró nem volt, és nem volt előre megírt beszéd, ma már nem tudom megállapítani, hogy a beszédnek az Új Magyarságban megjelent szövege, amely jelen jegyzőkönyvhöz 10./ alatt csatoltatik, a beszéd eredeti szövegével megegyezik-e. 93 Közgazdasági miniszterségem alatt jutott tudomásomra az a megállapodás, amelyet a Weiss Manfréd művek és a hozzájuk tartozó különböző érdekeltségek részvénytöbbségének urai a német SS-szel kötöttek. Ezen szerződés lényege az volt, hogy az SS 25 évre mint Treuhand 94 birtokba vette ezeket az ipari és gazdasági érdekeltségeket, aminek ellenében bizonyos svájci frank vagyonértéket fizetett, s ami a legfontosabb ellenérték volt, biztosította a részvénytulajdonosoknak és családtagjaiknak repülőgépen Lisszabonba való szállítását és a Weiss család 4 tagjának Németországban való szabad tartózkodását. A szerződés szerint a Trcuhandnak, tehát az SS-nek az évi bruttó bevétel 5%-a járt a kezelésért, ami figyelembe véve azt a körülményt, hogy ezenkívül kellett fedeznie a rezsit és még a nyereségrészesedést is, feltétlenül a vállalatok nagymérvű eladósodására vezetett volna. A szerződés szerint továbbá elővételi joga (opciója) volt az SS-nek 25 év múltával az összes vállalatokra. Ez a szerződés a magyar kormány tudta nélkül jött létre. A szerződés rendkívüli mértékben sértette a magyar érdekeket, úgyhogy én közöltem az SS képviselőjével - több eredménytelen tárgyalás után Winkelmann-nal is, hogy a szerződést a magyar kormány nem ismeri el jogérvényesnek, mert ilyen vállalatok elidegenítéséhez és megterheléséhez külföldiek részére a kormány hozzájárulása lett volna szükséges. Nézetem szerint ezt a rendelkezést akarták a szerződő felek akként kijátszani, hogy az SS mint Treuhand jutott a vállalatok birtokába. Ez az ügy a németekkel való jó viszonyomat végképp elrontotta, és ennek következtében, nyilvánvalóan a németek biztatására, megindult a nemzetiszocialista és nyilaskeresztes pártok hajszája ellenem, úgyhogy ennek hatása alatt 1944. augusztus 7-én lemondtam. Közgazdasági miniszteri kinevezésem után első vagy második minisztertanácson felszólaltam a túlzott zsidóüldözések ellen, és a világ közvéleményének figyclembc~ A Völkischer Beobachter 1944. június 4-i számában megjelent Béla von Imrédy c. cikk magyarnyelvű kivonata: BFL XXV.l.a. 3953/1945. 755. p. Az újság az NSDAP központi napilapja volt. 93 Új Magyarság, 1944. május 31. 3-4. p. (A beszédet május 30-án tartotta). 94 Megbízott vagyonkezelő.
