Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

niszterelnök-helyettes, Jaross Andor belügyminiszter és Kunder Antal kereskede­lemügyi miniszter lett. Rátz Jenő tulajdonképpen tárca nélküli miniszter volt a Sztójay-kormányban. Meg kell jegyeznem, hogy pártomnak fenti három tagja, ugyanúgy mint én, nem akartak tárcát vállalni, de Veesenmayer kijelentette, hogy amennyiben a kormány a német kí­vánságnak megfelelően nem tud megalakulni, úgy ő misszióját befejezettnek tekinti, és úgy Magyarország rosszabb helyzetbe fog kerülni. Ezzel - úgy vélem - arra a ro­mán és esetleg tót veszélyre, illetve beavatkozásra gondolt, amely - mint fentebb el­mondottam - már a Horthy-Hitler találkozó során felmerült. Ennek az érvnek a hatá­sa alatt léptek azután be az említettek a Sztójay-kormányba, főleg Kunder. Endre és Baky belügyi államtitkársága már a kormány megalakítása előtt úgyszól­ván befejezett tény volt. Őket a németek jelölték ki erre a helyre, helyesebben az ő szerepvállalásuk a németeknek felelt meg, és Jaross belügyminiszterré való kineve­zése után ezt tudomásul vette. 1944. április hónapban és május első felében főleg pártszervezeti kérdésekkel fog­lalkoztam, és kísérletet tettem arra, hogy a jobboldali erőket egységesítsem. Erre vo­natkozólag emlékezetem szerint két nyilatkozatot tettein az Új Magyarságban és az Esti Újságban. 89 A jobboldali egység megteremtésére irányuló kísérleteimben gon­doltam a nyilaskeresztes mozgalomra is, és közvetve, Rátz Jenőn keresztül hozzájuk is fordultam, de a nyilaskeresztes párt mereven elzárkózott ez elől, valószínűleg sze­mélyemre való tekintettel. Emlékszem arra az interjúra, amelyet az Esti Újságnak adtam és amely az Esti Új­ság 1944. május 9-i számában jelent meg. Eljáró rendőrtiszt ismertetése után ennek az interjúnak a szövegét az ide 1.1 alatt csatolt másolatból felismerni vélem. 90 Az áprilisban és májusban a kormány által kibocsátott különböző zsidó rendelke­zésekkel kapcsolatban véleményem az volt, hogy ezekkel a német mintára lekopíro­zott rendelkezésekkel szembehelyezkedni az adott helyzetben nem lehet. Tudtam, hogy egyszer eljöhet a felelősségre vonás ideje, de egyes intézkedésekkel szemben táplált belső ellenérzésem dacára ezeket elkerülhetetleneknek tartottam. 1944. május 23-án nevezett ki a kormányzó tárca nélküli közgazdasági miniszter­ré. Feladatom volt az egyes gazdasági tárcák közötti összhang biztosítása, a közgaz­dasági természetű tanácsadás a kormány részére és egyes meghatározott ügyekkel való foglalkozás. Úgy a magyar közvélemény, mint a németek részéről akkor már erőteljes kívánság volt, hogy a kormányban valamilyen formában vegyek részt, és mivel ellenkező esetben esetleg oly színben tűntem volna fel, hogy a felelősséget nem akarom vállalni, engedtem ennek a kívánságnak. Azokról a cikkekről, amelyek 1944. május 25-én Milotay István tollából az Új Magyarságban 91 és 1944. június 4-én 89 Esti Újság: 1936-tól megjelenő kormánylap, a reggeli Függetlenség délben megjelenő testvérlapja. 90 Esti Újság, 1944. május 8. 1-2. p. 91 Új Magyarság, 1944. május 25. 1. p. Milotay István: Imrédy.

Next

/
Thumbnails
Contents