Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

Hitler Mein Kampfjat csak részletekben olvastam, a fasizmusról pedig megállapítottam, hogy már 4 éve fasiszta uralom volt Olaszországban, amikor Mussolini kijelentette, hogy meg kell alkotni a fasiszta doktrínát. Ezek az eszmék nagyobb befolyást nem gyakoroltak rám, azonban kétségtelen, hogy bizonyos rokonságot véltem felfedezni azokban az elképzeléseimmel, amelyek a szerintem feudális elmaradottsági! magyar társadalom megfelelő átalakításához szükségesek voltak. Ezek az elképzelések elsősorban annak a ténynek a felismerésén alapultak, hogy a társadalom evolúciós alapon fejlődik, és így kétségtelenül láttam a szocialista eszmék jövőjét, azonban a baloldali szocializmust, amely a nemzetközi osztályharc jegyében állt, nem véltem alkalmasnak a magyar társadalom megfelelő átalakítására, mert véleményem szerint a társadalmi fejlődés még nem jutott el arra a fokra, hogy a nemzeti tradíció figyelmen kívül hagyásával történhetik meg ez a szükséges társadalom-átalakító folyamat. Tévedésemet ott látom, hogy a baloldali szocializmusban nem láttam megfelelő gyakorlati lehetőséget egy reformpolitika vitelére, és ezért jutottam el végeredményben ahhoz a jobboldali politikához, amelynek nézetem szerint a nemzeti tradíciókat összhangba kellett volna hoznia a szocialista eszmékkel. Nézetem az volt, hogy egy nemzet keretében ezek a törekvések könnyebben valósíthatók meg, ha az a nemzet azonos fajhoz tartozó egyedekből tevődik össze, és ennek felismerése vezetett el a fajvédelem gondolatához. 1938 őszén a német kormány igényt támasztott Csehszlovákia német lakta területeinek Németországhoz való csatolása érdekében.

80 Ez volt a tárgya a Chamberlain és Hitler közötti godesbergi találkozónak, amelyet egy másik találkozás előzött meg és emlékezetem szerint ezen godesbergi találkozó után kerestem én fel Kánya külügyminiszterrel együtt Hitlert az ő meghívására, hogy tájékoztassam arról, hogy a magyar kormány milyen igényeket támaszt Csehszlovákia túlnyomórészt magyarlakta területeivel kapcsolatban. A müncheni négyes találkozón létrejött megállapodás sze79 A mű, amelyben Hitler kifejtette politikai céljait, két részletben készült. Az első kötetet 1924-ben a landsbergi várbörtönben diktálta, itt töltötte ugyanis az 1923-as puccskísérletért kirótt büntetését, a második kötetet 1925-ben obersalzbergi hegyi lakában diktálta. Az első kötet 1925-ben, a második 1926-ban jelent meg. 80 Csehszlovákiában a Németországgal határos ún. Szudéta-vidéken több mint 3 millió német élt. Hitler követelte e terület Németországhoz való csatolását. Az angol külpolitika irányítói úgy vélték, hogy eredményesen közvetíthetnek Németország és Csehszlovákia között. Chamberlain brit miniszterelnök 1938. szeptember 15-én Berchtesgadenben, 22-23-án pedig Bad Godesbergben tárgyalt Hitlerrel és elfogadta követeléseit. Szeptember 30-ra virradóra Münchenben Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier francia miniszterelnök egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a német hadsereg október 20-ig bevonulhat a Szudéta-vidékre. A szerződéshez csatolt függelék szerint a magyar és a lengyel igényeket Csehszlovákiával szemben kétoldalú tárgyalások útján kell rendezni. Ha három hónapon belül nem jutnak megegyezésre, akkor a vitát a négy nagyhatalom rendezi. Lengyelország október 2-án katonai erővel birtokba vette Tesin vidékét, 8-án a többi területet, összesen 800 négyzetkilométert, 171 000 lakossal. Komáromban a magyar-csehszlovák tárgyalások eredménytelenül végződtek. Az angol és a francia fél lemondott a döntéshozatalban való részvételről, így Németország és Olaszország külügyminiszterei hozták meg a döntőbírósági ítéletet. A határozatot 1938. november 2-án hirdették ki a bécsi Belvedere palotában. Magyarországhoz visszacsatoltak egy 11 927 négyzetkilométeres sávot több mint 1 millió, 86,5%-ban magyar lakossal, a Felvidék és Kárpátalja déli részén.