Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
tam az, aki reasszumáltam az ott kifejtett javaslatokat, és az így kidolgozott javaslatba saját egyéni elképzeléseimet is beledolgoztam. Ezt a javaslatot, amely „Tervezett rendelkezés" címet viseli, 1938. március 31-én az ide eredetiben 1./ alatt csatolt levéllel eljuttattam Darányi miniszterelnökhöz, és ugyanakkor egy másik példányt eljuttattam dr. Mikecz Ödön igazságügy-miniszterhez is. A Darányihoz intézett levelemet Darányi néhány nappal később nekem visszaadta, és később - ma már nem emlékszem, hogy mikor és mi okból - saját kezűleg vezettem a levélre a következő szöveget: „Bizonyíték, hogy az I. zs. törvényt én szerkesztettem." Ez a saját kezű feljegyzésem megfelel a tényeknek, mert valóban ezen levélhez csatolt és a jelen jegyzőkönyvhöz 2.1 alatt mellékelt jogszabálytervezet 77 volt az első jogszabályba öntési kísérlete a zsidók ellen tervezett intézkedéseknek, és ez a javaslat volt lényegében magva annak a törvényjavaslatnak, amelyet az igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztálya véglegesen kidolgozott, és utána mint 1938. évi XV. tc. (köznyelven első zsidótörvény) a megfelelő alkotmányjogi szervek törvényerőre emeltek. Miniszterelnökké történt kinevezésem után két fontos törvényjavaslatot nyújtottam be, illetve többet, amelyek részben a szélsőjobboldali mozgalmakkal szemben a hatályosabb védekezést szolgálták, másrészt a Nemzeti Bank statútumainak átalakításával lehetővé tették a hitelpolitika rugalmasabb vitelét, és ezenkívül a szeszmonopólium bevezetésére irányultak. 78 1938-ban Rómában jártam Mussolininél mint miniszterelnök, amint hogy ez szokásban volt, hogy a magyar miniszterelnökök hivatalba lépésük után a velünk baráti kapcsolatban lévő országok államfőinél látogatást tesznek. Ugyanebben az évben augusztus második felében elkísértem a kormányzót Németországba, ahová ő Hitler meghívására utazott. Hitlert már 1935-ben megismertem, amikor Schachttal folytatott tárgyalásaim során ő bemutatott Hitlernek. 76 Összefoglaltam. 77 A Darányihoz intézett 1938. március 1 -jén kelt levél és a mellékletét képező tervezet megtalálható a peranyagban: BFL XXV. 1 .a 3953/1945. 525., ill. 835-838. p.; szövege jelen kiadvány, III. fejezet 2. sz. dokumentum. 78 Az 1938. május 29-én hatályba lépett „Az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről" szóló 1938:XVI. tc. a legsúlyosabb államellenes büntetendő cselekmények, a felségsértés, lázadás, izgatás stb. elbírálását az ítélőtáblák székhelyein szervezett 5 tagú különbíróság hatáskörébe utalta. Az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló, szintén május 29-én hatályba lépett 1938:XVII. tc. megtiltotta, hogy bármely egyesületben vagy pártban esküt, fogadalmat stb. tegyenek és titkos szervezkedést folytassanak. Az 1938:XXV. tc. módosította a Magyar Nemzeti Bank alapszabályait, és bankjegy kibocsátására adott kizárólagos jogát 1963. december 31-ig meghosszabbította. Az 1938:XXX. tc. bevezette az állami szcszegyedáruságot, kimondta, hogy a szesz előállítása, értékesítése stb. felett kizárólag az állam rendelkezik. 1938. szeptember 1-től szeszt csak a pénzügyminiszter engedélye alapján működő szeszfőzdékben szabad előállítani meghatározott termelési kvóták szerint. A szeszt a szeszegyedárusági igazgatóság rendelkezésére kellett bocsátani.
